Heti Kommentárunk 40/ Esetleges szíriai hadművelet

Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnöknek az esetleges szíriai hadműveletre vonatkozó bejelentését követően forgalmas napokat élnek át Szíriában. A kérdés nem az, hogy lesz-e hadművelet Szíriában, hanem az, hol lesz a hadművelet Szíriában. A Nemzetbiztonsági Tanács legutóbbi döntése azonban más képet mutatott. A testület nyilatkozatban aláhúzta a “Hadművelet a déli határainknál” kifejezést. Akkor mit jelent ez a kifejezés?

Úgy tűnik, hogy az elmúlt években Szíriában végrehajtott vagy a jelenleg Irakban folymatban lévő hadműveleteknek korlátozott és konkrét célpontja volt az idő és a hely tekintetében. Például a Pençe-Kilit hadművelet célja a terroristák "ártalmatlanítása" a Zap-Metina régióban. Szíriában pedig a prioritás a biztonsági zóna létrehozása. Más szóval a cél a török határt mentessé tenni a terrorcselekményektől, és humanitárius okokból biztonságos zónát létrehozni a szíriaiak számára.

Jelenleg nincs változás az Irakban és Szíriában végrehajtott hadműveletek céljainak és célkitűzéseinek folytonosságában. Mondható azonban, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács határozatában használt kifejezés egy új módszerre ad jelet.

A déli szomszédainkban, Irakban és Szíriában van egy új katonai módszer, amely stratégiai hatást és eredményt érhet el a terroristák érzékenységének megfigyelésével a széles fronton. Annak kapcsán a cél a török határbiztonsága, a terrorizmus gyökerénél történő felszámolás, a további migrációs hullámok megelőzése. Ezért bármikor, bárhol, bármilyen módszerrel megpróbálják megvalósítani ezeket a célokat. Tehát van egy rugalmas megértés.

Tehát a problémában érintett államok hogyan reagálnának egy sor hadműveletre, amelyeket széles fronton kell végrehajtani? Egy olyan időszakban, amikor vita zajlik a finn és svéd NATO-csatlakozásról és az ukrán háborúról, a nyugati világ meghallgatja Törökország biztonsági aggályait. Újra McGurk-öt bízták meg a szíriai ügy lefolytatásával, pedig az USA nem akar eljárni az ügyben.

A geopolitikai aggodalmak miatt azoknak az amerikaiaknak, akik már megkérdőjelezik, hogy miért tartózkodnak Szíriában, meg kell érteniük, és törvényesnek kell tekinteniük a határtól számított 30 km-es sáv fontosságát. Mert az általa aláírt megállapodás szerint nem tudta teljesíteni kötelezettségét.

Az oroszok esetében némileg más a helyzet. A PKK/PYD-t, amelynek képviseleti irodája van Moszkvában, hajtókarnak tekintik Törökországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Várható, hogy az oroszoknak szemet kell hunyniuk a korlátozott szíriai műveletek felett, hogy ne engedjék a kötelet, hanem egy nagyszabású műveletben az oroszbarát rezsim folytonosságára összpontosítsanak. Azért várható, hogy Oroszország, amely határozottan ellenezni fog minden olyan kritikus városi központ elleni műveletet, mint Aleppó, nem szól semmit arról, hogy hadműveletet hajtanka végre a határtól számított 30 km-es sávban. Ellenkező esetben zsákutcába kerülhet a török-orosz kapcsolat, hiszen az Ukrajna elleni orosz aggresszió ellenére Törökország kiegyensúlyozott kapcsolatot mindkét féllel. Ezenkívül a terroristák jelenléte és tevékenysége a határtól számított 30 km-es sávban a Törökországgal kötött megállapodást megsértve az oroszokat elhallgattatja.

Kicsit bonyolult a helyzet İránnal. Iránnal színfalak mögött megbeszélést folytat a PKK/PYD-vel, ez kockázatot jelent Törökország számára. Ezért figyelmet kell fordítani Irán retorikájára és lépéseire Irakkal és Szíriával kapcsolatban.

Az eredmény az, hogy aktívabb lesz a következő évszak Irakban és Szíriában. A nyári időszakban különböző régiókban egyidejű vagy a tömbökön végzett hadműveletek lesznek napirenden. Természetesen, ha az Oroszországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott diplomáciai tárgyalások nem járnak eredménnyel.