Heti Kommentárunk 16/ Új világrend

Mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány a XXI. század legfontosabb eseménye. Ezért számos írás szól arról, hogy a koronavírus-járvány globális mértékű változást fog hozni. Ezek közül a legfeltűnőbbek a világ rendjét megváltoztatók. Számos szakértő szerint a jelenlegi világrend változás előtt áll, új világrend fog kialakulni. Kétségtelen, hogy globális mértékű új folyamaton megyünk keresztül. Azonban nem mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány után a fennálló világrend gyökeresen meg fog változni, s hogy ez elkerülhetetlen. Ez a hozzáállás annak a lelkiállapotnak a része, ami a koronavírus-járvány oka is volt. De miért nem változtatja meg a játszmát globális szinten a koronavírus-járvány? Ennek megválaszolásához meg kell vizsgálni a jelenlegi világrend felépítését és kialakulását.

Ha a világrendek szempontjából nézzük az elmúlt 5 évszázad világpolitikáját, három alapvető motívumot láthatunk: az erőmegosztást, a politikai gazdaságot, és a nemzetközi normákat/szabályokat. Az erőmegosztás a nagyhatalmak közötti versengés alapja, a politikai gazdaság a rendszer működési szabályait, a nemzetközi szabályok pedig a nemzetközi kapcsolatokat határozza meg közvetlenül. Például a háromnál több állam közötti erőmegosztás sokpólusú, a két állam között megosztó kétpólusú, az egyetlen állam kezében lévő hatalom egypólusú rendszert eredményez. Az egypólusú világrendet megváltoztató alapvető dinamika pedig a háború.

Minden nagy háború új egyensúlyt állított fel az erőmegosztásban, s minden nagy háborút követően új paradigmákra alapozták a világrendet. A paradigma jellegét adó gazdasági rendszer és normák pedig globális mértékben a többiek rendszeren belüli helyzetét, szerepét és tetteit is meghatározta. Egy állam vagy igazodik a rendszerhez, vagy szembehelyezkedik vele, vagy azon igyekszik, hogy részese legyen annak, és részesülhessen előnyeiből.

Ahhoz, hogy a jelenlegi világrendet egy másikkal helyettesítse, a koronavírus-járványnak változást kellene okoznia a jelenlegi erőviszonyokban, s ezzel párhuzamosan meg kellene változtatnia a gazdaság felépítését, az azt ellenőrző szereplőket és a rendszert működtető mechanizmusokat, s az új normák körül új globális rezsimeket kellene kialakítania.

A jelenlegi világrend erőmegosztása Amerika felsőbbrendűségén alapul, de nem egyközpontú. Az utóbbi években nem történt említésre méltó törés az erőviszonyokban. Például egyetlen középhatalomból sem vált nagyhatalom. Vagy a nagyhatalmak anyagi erejük kiugró növekedésével nem váltak szuperhatalommá. S ami még fontosabb, a szuperhatalomnak számító USA hatalmi helyzetében sem állt be változás, ahogy azt sem mondhatjuk, hogy Kína már elérte a szuperhatalom státuszát. Ahogy a globális rendszer alrendszerei sem értek el ehhez hasonló, kiugró szerkezeti változást.

A rendelkezésre álló adatok alapján azt sem mondhatjuk, hogy a koronavírus-járvány után a globális és lokális erőviszonyokban nagy változás fog történni. Ha a koronavírus-járvány a globális erőviszonyokban kialakuló új helyzet esélye csekély, akkor az új világrend első és legfontosabb oszlopa ugyanaz marad. Ebben a helyzetben a második és harmadik szint, amit figyelembe kell vennünk, a gazdaság és a globális normák. A gazdaság kapcsán hasonló megközelítést alkalmazhatunk. Hiszen a gazdaság az erő meghatározó tényezői között talán a legfontosabb.

A jelenlegi gazdasági adatok szerint a globális erőmegosztásban nem történt gyökeres változás. Ha rossz (nem a legrosszabb) forgatókönyv következik be, a koronavírus-járvány után a gazdasági kár a teljes globális gazdaság 5%-át fogja kitenni. Tehát, bár nem következik be a várható gazdasági növekedés, nagy visszaesés sem fog történni a globális gazdaságban. Azt is nehéz feltételezni, hogy a koronavírus-járvány miatt a jelenlegi (gazdasági, politikai, stb.) normák megváltoznának.

De ha nincs rá esély, hogy a jelenlegi hatalmi viszonyok megváltozzanak, átveheti-e egy másik a jelenlegi világrend helyét? Nem felelhetünk igennel erre a kérdésre. Azonban számos okunk van azt mondani, hogy globális méretű változás fog bekövetkezni. Ez a változás a mindennapi életünk megváltozásától a társadalmi folyamatokig, az állam funkcióinak megváltozásától a szabadság, demokrácia és nacionalizmus témájáig számos változást foglalhat magába.