A változás szociológiája és Törökország

A változás korában vagyunk. A globalizációs folyamatok az életünket sok dimenzióban, számos területen megváltoztatja, akár akarjuk, akár nem. A globalizációs folyamatokkal együtt, a gyors gazdasági fejlődést is átélő társadalmakban számos megrázkódtatás zajlik egyszerre. Ebben a részben a szociológiai helyzetet és Törökország változó szociológiáját szeretném elemezni.

Maslow és a szükségletek hierarchiája

Abraham Maslow amerikai pszichológus a „szükségletek hierarchiája” elméletével analizálja az emberi magatartásokat. Maslow megállapítása szerint az embereket először az alapvető szükségleteik kielégítésére irányuló ösztön vezérli, és ezeknek az alapvető igényeknek a kielégítését követően kezdenek el arra törekedni, hogy kielégítsék a közepes és magas szintűnek nevezhető egyéb szükségleteiket is. Maslow az embereket motiváló szükségleteket egy piramishoz hasonlítja, és ezeket a szükségleteket a legszélesebbtől a legszűkebbig haladva, öt kategóriára osztja fel. A piramis legalján a fiziológiai szükségletek vannak. Olyan szükségletek kapnak itt helyet, mint például az éhség, szomjúság, hajlék. Ezeknek a szükségleteknek a kielégítését követően a 2. szinten a munkához, tulajdonhoz, egészséghez hasonló biztonsági szükségletek találhatóak. A 3. szinten olyan szükségletek vannak, mint a valahova való tartozás, szeretet, elfogadottság, közösségi élet. A 4. szint az elismertség, tisztelet szintje. A státuszra, sikerre, megbecsülésre, elismertségre való törekvés szerepel itt. A piramis legszűkebb 5. szintje az önmegvalósítás szintje. Ezen a szinten az emberek már nagyon messze találhatóak az első stádiumban található alapvető szükségletek szintjétől. A nagyobb kreativitás, erkölcsösebb, elveken nyugvó magatartások, a saját egyéniség megvalósítása iránti törekvések azok, amelyeket az ezen a szinten lévő emberek elvárnak és ami motiválja őket.

Maslow szerint egy szükséglet kielégítését követően az ilyesfajta szükségletek kielégítésére irányuló motiváció elveszti az értelmét és értékét.

A gyors fejlődés és következményei

Maslow egyénekre használt szükséglethierarchia-analízisét nyugodtan rá lehet vetíteni a társadalmakra is.

A globalizációs folyamatokkal együtt néhány társadalom nagyon rövid idő alatt nagyon gyors gazdasági fejlődést ért el. Kínához, Brazíliához, Indiához hasonló országokkal együtt Törökország is ezek közé tartozik. Az AK Pártot megelőzően 2000 dollár egy főre jutó jövedelmi szinten lévő Törökországból, társadalmi szempontból nagyon rövidnek nevezhető időszak alatt, egy 10 ezer dollár egy főre jutó jövedelmet is meghaladó ország lett.

Ez a gyors gazdasági változás kétségtelenül megnyilvánul az élet minden területén, legyen szó gazdaságról, kultúráról, oktatásról, családról, politikáról. A gazdasági fejlődés igazságos elosztási szintje egy külön téma.

A gazdasági fejlődés hatásai

Változó gazdasági preferenciák: Az, hogy a társadalmak rövid időn belül ötször gazdagabbá válnak, az egyének preferenciáit is jelentősen meg megváltoztatja. Azoknak a családoknak, amelyeknek takarékoskodással telt az élete, nehéz megérteniük a gyermekeik költekezési és fogyasztási szokásait. Törökország szempontjából ezt a változó helyzetet a mobiltelefonokra vonatkozó preferenciákban lehet megfigyelni. Törökországban a mobiltelefonok lecserélésének időtartama jócskán meghaladja a világátlagot.

Családi kapcsolatok: A gazdasági fejlődés a feleség-férj és gyermek kapcsolatait is teljesen megváltoztatja. A múltban, mikor a családoknak relatíve nagyobb szükségletei voltak, a gyerekek is tisztelettudóbbak és engedelmesebbek voltak. A gazdasági fejlődéssel együtt a családok is gazdagabbá váltak, és a családtagok is szabadabb és kritikusabb módon viselkedhetnek.

Oktatás: Míg alacsonyabb jövedelmi szinten az oktatás az egyéneknek inkább a felemelkedés és a „kitörés” érdekében jelentett célt, magasabb jövedelmi szinten az oktatás eszköz szerepet tölt be.

Kultúra-művészet-esztétika: A jövedelmi szint növekedésével együtt nő a kultúra, művészet és esztétika iránti érdeklődés és az irántuk való aggodalom is, növekednek az ezekre a területekre vonatkozó elvárások.

Politika: Az 1980-as évek világában az államok relatíve autoriterebbek, a polgárok viszont elnézőbbek voltak. Annak ellenére, hogy az államok napjainkban demokratikusabbak, a polgárok inkább kritikusabbak lettek. A globalizációs folyamatokkal és a gazdasági fejlődéssel együtt, ahogy a családok, úgy az egyén-állam-társadalom kapcsolatai is megváltoznak. Ez a változás természetesen közelről kihat a politikára és a politikai közbeszédre is. Az új szociológia természetesen egy új nyelv/forma/kifejezés/munka módszert is igényel. Mint a Maslow által felvázolt szükségletek hierarchiájában is, úgy a gazdagodó, közép-felső jövedelmi szintre jutó társadalmakban sem fog politikai reakciót kiváltani az alapvető szükségletek megígérése. A növekvő jövedelmi szint megváltoztatja a politikai beszédre vonatkozó társadalmi elvárást. 2 ezer dolláros jövedelmi szinten néhány kiadásra még luxusként tekintettek. 10 ezer dolláros jövedelmi szinten viszont az alapvető szükségletekről való beszéd elvesztheti az értékét.

A gyors változás és a kultúra

A gyors változást átélő országokról elmondható, hogy a kultúra számít a legproblémásabb területnek. A gazdasági fejlődés vagy a globális kommunikáció és informatika révén számos dolog nagyon gyorsan meg tud változni. Ennek a helyzetnek a megnyilvánulásait túlságosan is jól megfigyelhetjük az oktatás, a politika, a férfi-nő kapcsolatokhoz hasonló területeken. Ahogy a társadalmi státuszok gyorsan változnak, minthogy a társadalmi kultúra nem ugyanolyan gyorsan változik, konfliktusoknak vagyunk tanúi a kultúra területén.

A globális kommunikáció és informatika

A változó szociológia nem magyarázható csupán a gazdasági fejlődéssel. A technológiai fejlemények az egyén-család-állam-társadalom közötti kapcsolatokat is megváltoztatják. Régebben az egyének a közeli rokoni, baráti és iskolai környezetben, szemtől szembeni kapcsolatokban szocializálódtak, de a fejlődő technológia és különösen a közösségi média eszközei révén az egyének már globális szinten és virtuális környezetben szocializálódnak. Egy hasonló szocializációs folyamat az állampolgárok vonatkozásában is érvényes, elmondható, hogy a családokhoz hasonlóan az államok is már korlátozottabb befolyással rendelkeznek az egyének felett.

Az új szociológia formálódásában a gazdasági fejlődéssel együtt a globális kommunikációnak és az informatikának is nagy hatása van. A társadalmakat, államokat, családokat változásra kényszerítő alapvető dolog az, hogy a globális kommunikáció és informatika eszközeivel közelebbről megismerhetőek, hogy milyenek az egyén-állam-társadalom és a családi kapcsolatok más országokban/családokban.

Befejezésül hagy jelentsük ki: Még ha a történelem fordulópontja, töréspontja is van, bizony mi mind együtt vagyunk ennek a tanúi. Miközben gyermekeink egy új korszak első generációját képviselik, szüleink olyanok, mint egy ezer éves hagyomány utolsó nemzedéke. Egy mindkettő közötti generációként, egyik oldalról rendelkezünk a múlt ezer éves tapasztalatával, másrészt pedig egy új korszak elején járunk. Egy ilyen környezetben, amikor a szociológia gyorsan változik, nem szabad a múltban ragadni. Mevlana e megközelítése fényt mutat nekünk az oktatásra, családi kapcsolatainkra és különösen a politikai közbeszédre vonatkozóan:

„A tegnappal együtt elment a kedvesem,

Bármennyi szó is volt, az a tegnaphoz tartozik

Most új dolgokat kell mondani”

Természetesen a hagyománytól nem elszakadva..