Globális Perspektíva (50)

Franciaországban és az egyes európai országokban hetek óta sárgamellényesek néven ismert tüntetések, rombolás, gyújtogatás zajlanak. A halálesetekkel is járó tüntetésekben Franciaországban csak a múlt hét során a hivatalos közlemény szerint százak sérültek meg, ezreket vettek őrizetbe.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzése a témában...

Mi zajlik Európában? Számos korábbi írásunkban utaltunk arra, hogy Európa bezárkózik, a II. Világháborút megelőzőhöz hasonló időszak zajlik. Az idegen-, bevándorló-, Iszlám- vagy zsidóellenesség okait mélyebben kell keresnünk. Az alapvető kérdést nem a bevándorlók jelentik, hanem maga Európa, s hangsúlyoztuk: a muszlimok és bevándorlók vádolásával Európa attól menekül, hogy szembe kelljen néznie önmagával. Elmondtuk, hogy a tét Európa jövője, s Európának hamarosan el kell döntenie, hogy az Európai Unióra alapozva értéket teremtő, vagy a genetikájában meglévő fasizmusnak és nácizmusnak magát átadó Európa akar-e lenni. Hangsúlyoztuk, hogy ha a szabadságpárti európaiak ma nem emelik fel a hangjukat, holnap már túl késő lesz.

Franciaországi események

A franciaországi események fájdalmas módon mutatják meg, hogy Európa bezárkózásának, az idegenellenességnek, a gyűlöletnek és a kirekesztésnek az oka maga Európa. A sárgamellényesek tettei nem a bevándorlókra adott reakciók. Nem is a bevándorlók reakciói. A globalizációs folyamatban nem eléggé nyertes, a gazdasági nehézségek, Franciaország régi jólétének fenntartására vonatkozó elvárás tartozik az okok közé. Azonban a felemelkedő más gazdaságok és más globalizációs fejlemények nemcsak Franciaországban, hanem más európai országokban is fenntarthatatlanná teszik a régi jóléti államot.

Az események és a média

Még nem felejtettük el, hogy az isztambuli, Gezi parki események szinte az egész világ médiájába bekerültek, folyamatos élő adásban közvetítették, és hogyan állították be hősöknek a tüntetőket. Az eltúlzott médiafelvételek nyomán súlyosan bírálták a rendőrséget és Törökországot az emberi jogok tekintetében.

A párizsi sárgamellényesek igen keveset szerepelnek a globális médiában. Szinte egyáltalán nem hangzik el kritika az emberi jogok megsértése kapcsán, mikor a rendőrség a tüntetéseken, melyeken középiskolások is részt vesznek, túlzott erőszakot alkalmaz.

Mit akarnak a sárgamellényesek?

A sárgamellényesek egy politikai párt programjához hasonlóan 42 pontban foglalták össze követeléseiket. Ezek a követelések messze túlmutatnak a benzin-áremelések visszavonásán. A növekvő megélhetési költségekről, adócsökkentésről, a munkakörülmények javításáról, a bevándorlókra irányuló lépésekről, a választási törvényről, a köztársasági elnök megbízatásának 7 évre emeléséről s még sok másról szólnak, valójában egy párt által megvalósítható, politikai, társadalmi, kormányzati, gazdasági követelések.

A kormányt nem a szavazóurnáknál, hanem az utcán dönteni meg…

Kétségtelen, hogy a demokratikus reakció jog. Egy demokratikus társadalomban mindenféle reakciót ki lehet fejezni. Ennek érdekében a végsőkig használni lehet a gyülekezési és tüntetési jogot. Ilyen módon a kormányt választásra is lehet kényszeríteni. A demokratikus reakcióval szemben alkalmazott túlzott erőszak, a tüntetők jogainak megsértése kétségkívül bűncselekmény.

Mindezzel együtt egyértelmű, hogy a demokratikus országokban hogyan váltanak kormányt. A demokráciákban a nemkívánatos kormányt nem az utcán, hanem a szavazóhelyiségekben döntik meg. Ha üzleteket fosztanak ki, gyújtanak fel,  rombolnak, ártatlanokra támadnak azért, mert nem teljesítik a követeléseiket, a politikai vezetést az utcán, és nem az urnáknál döntik meg, az anarchiát és fasizmust hoz. Ha eközben Európában az urnáknál a fasizmust választják meg, az nem korlátozza, hogy a vandalizmusba torkolló utcai mozgalmak hova jutnak.

A francia forradalom öröksége az emberiségnek

Franciaország sajnos az utcai mozgalmak által kivívott eredményekkel nagyon sok fájdalmat okozott az emberiségnek. Tudjuk, hogy a „Szabadság, egyenlőség, testvériség” ideáljával kezdődött francia forradalom mészárlással és guillotine-okkal végződött. S a szintén ezzel a forradalommal kezdődött nacionalizmus továbbra is részekre szakítja a világot. A függetlenségüket lelkesen megszerezni próbáló embereket új identitásukkal és államaikkal megosztva könnyebb irányítani is.

Hasonlóképpen, a francia típusú felvilágosodás hozta el az emberiség számára azt a nézőpontot, hogy az elme száraz racionalitásának rendelje alá magát, határolja el magát mindentől, amit nem lát racionálisnak, ellenségesen nézzen. Az emberiség történelmének legvéresebb háborúit, a rengeteg halált, a guillotine-ok hozta felvilágosodást, a hagyomány, erkölcs, vallás szabályainak elhalását látva megérthetjük, micsoda Frankenstein-szörnyeteggé képes változtatni a felvilágosodás az elmét. Ma mindenki jogosan aggódik az emberi embriókból létrehozott, mesterséges emberi lény lehetősége miatt. Ebben a folyamatban, amely az emberiség végét hozhatja el, tagadhatatlan a francia felvilágosodás szerepe. A mesterséges emberben már emberi intelligenciára sincs szükség.

Az utcai mozgalmak vagy forradalom által a kormány megdöntésének lehetőségét elismerő nézőpont hozta halálos eredményekre világosan utalt Edmund Burke még a francia forradalom idején írott, „Gondolatok a francia forradalomról” című könyvében. Ahogy Berat Özipek rámutat, amikor Burke erre utalt, a jakobinusok még nem kerültek hatalomra, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméje még nem fulladt vérbe. Nem küldtek még ezreket, nemcsak a királyt és királynét, nemeseket vagy papokat, hanem egyszerű embereket is a guillotine alá. Robespierre „erényes terrorja” nem végeztette ki versenytársait. Még nem végezték ki magát Robespierre-t is eme kivégzések után.

Úgy tűnik, Franciaországból a törvényen kívüliség új hulláma önti el a világot. Ez a törvény nélküliség potenciálisan súlyos károkat okozhat számos országban és társadalomban, elsősorban a nyugati országokban. Igen, ha hasonló események Törökországban vagy más, nem nyugati országokban történnének, magasztalnák, idealizálnák a tüntetőket, s negatív színben tüntetnék fel az államokat és társadalmakat, amelyekben történnek. De még ha így is van, nem nyugodhatunk bele tétlenül. Mert a nyugat vagy a franciák nem a mi tanítóink. A mi dolgunk az, hogy az imperialisták törekvései ellenére igazságosak legyünk a nyugati államokkal, és gondoljunk a nyugati társadalmakra és az emberiségre.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzését ismertettük a témában...