Globális Pespektíva(22)

Időről időre bizonyos központok, egyes országok hírszerzése a valóság elrejtésének céljából azzal próbálkozik, hogy hamis, mesterségesen kreált vitákat tartson napirenden. Azonban a történelem is azt bizonyítja, hogy az igazságot nem lehet elrejteni, s a valós cél az idő múltán teljesen egyértelműen megnyilvánul.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL cikke.

Erre a helyzetre az egyik jó példa a „mérsékelt Iszlámról” szóló viták. Nyugaton a közelmúltban történt fejlemények, amelyek súlyos kockázatokat hordoznak a Nyugat és az egész emberiség szempontjából, folyamatosan a napirenden tartják a „mérsékelt Iszlám” kérdését. A Nyugat a II. Világháború előtt a zsidó vallást látta fenyegetésnek saját magára és a világra nézve, ezért folyton az volt napirenden, most pedig nem látva meg a neonácizmus, újfasizmus áthatolhatatlan sötétségét, amely felé tart, a „mérséklet Iszlámról” vitázik. 300 francia személyiség írt alá egy nyilatkozatot arról, hogy a Kegyes Korán egyes ájáit ki kellene törölni – erőszakosság és zsidóellenesség miatt, ami pedig alapvetően a Nyugat sajátossága. Ugyanakkor egy szót sem szólnak, amikor Izrael egyenesen tüzet nyit az USA nagykövetségének áthelyezése miatt békésen demonstráló palesztinokra, és lemészárolja őket. Van-e ennél súlyosabb erőszak, hátrányos megkülönböztetés, Iszlám- és emberiség-ellenesség?

Ha pedig valakik felveszik a harcot mérsékelt Iszlám ürügyén, a vallás nevében terrort alkalmazó, semmiféle lelkiismereti vagy erkölcsi, emberi határt nem ismerő terrorszervezetek ellen, azzal szemben értelmes ember nem emelhet kifogást. De ezt nem a mérsékelt Iszlám teszi szükségszerűvé, hanem a terrorellenes küzdelem. Ezért például az utóbbi időben egyre több, keresztények által elkövetett terrorcselekmény kapcsán sem a „mérsékelt kereszténységről” tárgyalnak, vagy az Izrael által évtizedek óta a palesztinok ellen alkalmazott terror és erőszak kapcsán sem a „mérsékelt zsidóságról”.

Akikről szó van, azok attól függően, hogy melyik ország hírszerzéséhez tartoznak vagy kiket támogatnak, a „mérsékelt Iszlám” hangoztatásával az imperialista érdekek leplezését, a kiszolgáltatott országok kizsákmányolását, megszállását szolgálják. Az imperialista országok a saját érdekeikért versengenek a Közel-Keleten, s közben az ottani népeket és ideológiákat állítják be bűnbaknak.

Kétségkívül meg kell vizsgálni, hogy a térség miért hagyták gyarmatosítani és kihasználni magukat, milyen problémák származnak tőlük maguktól. De azt is fel kell tárni, hogy milyen globális imperialista érdekérvényesítés folyik velük kapcsolatban.

A FETÖ, ILIÁ, PKK, PYD és a többi terrorszervezet kapcsolati hálóját, fegyvereit nézve kiderül, hogy bizalmas viszonyban vannak egyes nyugati hírszerzési szervezetekkel.

Egyes nyugati országok úgy, hogy saját polgáraik sem szavazták meg, muszlim országok elnyomó kormányaival működnek együtt. A legtöbb nyugati ország Izraelen kívül sehol ne, támogatja a demokrácia fejlesztését a Közel-Keleten. Semmi problémájuk az országban több tucat mészárlást végrehajtó egyiptomi kormánnyal vagy az elnyomó monarchiákkal. Elhalmozzák az egyik ilyen országot dicséreteikkel, amiért „már a nők is vezethetnek”, közben súlyosan bírálják az első demokratikus választásokat 1876-ban tartó, s a nőknek a legtöbb nyugati ország előtt, 1934-ben választójogot adó Törökországot.

Egyes nyugati országok közel-keleti politikáját nézve, olyan felfogás bontakozik ki, amely nem tekinti a közel-keleti népeket békés, sok évszázados civilizációknak, hanem marginális, gyökértelen, egymással háborúzó részeknek, talán ezért állítják piedesztálra az elnyomó rezsimeket és démonizálják a Törökországhoz és Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnökhöz hasonló népbarát és demokratikus rendszereket és vezetőket.

Ezen nyugati országok és központok hozzáállásából azt szűrhetjük le, hogy számukra az a „mérsékelt Iszlám”, ami a saját népével elnyomó, de velük szemben barátságos és mérséklet. Azok a vezetők, akik szótlanul tűrik területeiken a nyugati hadműveleteket és imperialista célokat, „mérsékeltek”, akik ezek ellen szót emelnek, azok „szélsőségesek” vagy „diktátorok”… Sőt, egyes nyugati központok szerint az a „mérséklet”, aki a saját népét és/vagy a muszlimokat elnyomja és elárulja.

Egyes központok saját szempontjukból hasznosabbnak láthatják a Közel-Keleten a gyökértelen, saját népük által el nem fogadott kormányokat és újonnan létrejött terrorszervezeteket. Pedig a hosszú távon a Nyugat és saját népük számára is hasznos, erős hagyományokkal bíró demokratikus, többségi és szabad vezetést kellene támogatniuk. Az adott civilizáció hagyományainak meg nem felelő, gyökértelen, sokszor a nyugati központok által támogatott terrorista mozgalmakkal szemben nem lehet az évszázados civilizációk nyomán kialakult országokat és mozgalmakat megszüntetni. Ebből a szempontból nézve, a Balkánon és Közel-Keleten ma harcoló felek hosszú évszázadokon át, a “pax ottomana” korában békében éltek egymás mellett, amiben kiemelkedő szerepe volt Törökországnak.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem Politikatudományi Karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL cikke.