Globális Pespektíva(7)

Az Ankarai Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományágok Kara dékánja,  Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL  elemzései következnek.

Gondolkodjon el egy percre. Bárhogy is határozza meg magát (német, arab, török, muszlim, keresztény, ateista…) az országban, ahol több mint ezer éve él, az állam azt mondta „te nem az vagy”, vagy „az általad meghatározott közösség nem létezik ebben az országban”.

Mintha hallanám, hogy ezt mondta: „Miért érdekli az államot, hogy az emberek hogyan határozzák meg magukat? Az állam dolga csak az, hogy elfogadja, ahogy a közösségek meghatározzák magukat, és tiszteletben tartsa. Ebben a korban más nem lehetséges.”

Mennyire szeretném azt mondani: „Igaza van, egy ilyen elavult, fasiszta szemléletmód tényleg nem létezhet ebben a korban, ez csak egy régmúltból származó példa lehet.”

Sajnos nem így van. Ez a helyzet még mindig fennáll az Európai Unió tagországában, Görögországban. A több mint ezer éve itt élő emberek itt évek óta próbálják elfogadtatni muszlim és török identitásukat.

A nyugat-trákiai törökök drámájáról beszélek.

A nyugat-trákiai törökök már az oszmán birodalom előtt ezeken a földeken éltek. Az oszmán birodalom kivonulása után a nyugat-trákiai muszlim török kisebbség jogait nemzetközi és kétoldalú szerződések garantálták. De a gyakorlatban ezek nagy részét sajnos nem alkalmazták. Ma a megszegett jogok csak egyikéről szeretnék szólni.

Hasznos tudás

Kétségtelen, hogy a politikai, gazdasági, kulturális és minden más jogok fontosak és értékesek. De az egyik legalapvetőbb emberi jog, hogy az ember hogyan, minek határozza meg saját magát. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 6. pontja szerint bárhol is éljen, mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogi személynek ismerjék el. Az, hogy valaki hogyan definiálja magát, rá, és nem az államra tartozik, és a személyisége elválaszthatatlan része. Talán ezért hívja fel a figyelmet Emil Maalouf „Halálos személyiségek” című könyvében, hogy az ember személyisége a legtöbb sebet kapott részéből áll össze. Mert akinek elutasítják, hogy saját identitásán ismerjék el, azon nagy a nyomás, hogy a saját identitását kinyilvánítsa. Az első keresztények és muszlimok elnyomás elleni küzdelme is példa a saját identitás kifejezésére.

Elutasított török identitás

Aki török identitással élnek Nyugat-Trákiában, tudatában vannak ezeknek az eseményeknek. Az 1927-ben alapított “İskeçei Török Szövetség” az 1980-as évekig működött gond nélkül. Mivel nevében szerepelt a török szó, 1983-ban a biztonsági erők levetették cégérét, nem adtak engedélyt a működésére. A szervezetet a görög bíróság és legfelsőbb bíróság azzal az indokkal szüntette meg, hogy „Nyugat-Trákiában nincsenek törökök”. Erre a nyugat-trákiai muszlim törökök a Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitték az ügyet. A Bíróság 2008-ban igazat adott az İskeçei Török Szövetségnek. De a görög szabályozás szerint a döntés nem jár automatikus eredménnyel. Ismét belső jogi eljárást kell indítani. A nyugat-trákiai törökök az elmúlt 10 évben a döntés alkalmazásáért küzdöttek. A 2018. február 9-én a fellebbviteli bírósághoz benyújtott ügy ismét nem járt eredménnyel.

35 éve küzdenek az 1983-ban kezdődött legalapvetőbb emberi jogot befolyásoló szabályozás módosításáért. 35 éve várnak igazságot Görögországtól és az az Európai Uniótól, amely nem gyakorol kellő nyomást Görögországra. De az eljárásban a görög állam az igazság helyett a politikát tartja fontosnak.

A nemzeti ellenállás napja

1988. január 29-én a nyugat-trákiai törökök széles körű tüntetést rendeztek a létezésüket tagadó és őket semmibe vevő görög bíróság ellen. Január 29-ét a nemzeti ellenállás napjává nyilvánították. De Görögország elnyomta és megakadályozta az e napi eseményeket. Az 1990-es nemzeti ellenállás napján a megakadályozási kísérletek ellenére tízezrek vettek részt. De a demokratikus és törvényes demonstráción a fanatikus görögök a törökökre támadtak. Két nap alatt nyugat-trákiai muszlim törökök üzleteinek százait fosztották ki. Sok török súlyosan megsérült, elsősorban İskeçe választott muftija, Mehmet Emin Ağa és Ahmet Faikoğlu független képviselő. A görög rendőrség tétlenül nézte a történteket.

Csak a török identitás tagadása?

Sajnos a görögországi problémák nem korlátozódnak a török identitás tagadására. A törvények és kölcsönös szerződések biztosította jog ellenére nem adnak lehetőséget a saját muftik megválasztására, korlátozzák a vallásszabadságot, beavatkoznak a tulajdonjogba, nem adják ki a lefoglalt alapítványi javakat, korlátozzák az oktatáshoz való jogot, muszlim törökök ezreinek állampolgárságát vonják meg… Akiket érdekelnek a nyugat-trákiai törökök problémái, elolvashatják a Katip Çelebi Egyetem török, görög és angol nyelven készült jelentését az emberi jogok görögországi megsértéséről.

Görögország jogsértései olyan időszakban történnek, amikor Törökország számos pozitív lépést tett mint az Adamar templom felújítása és átadása, a Mor Gabriel kolostor földterületének kiadása, a Gökçeada Görög Iskolában az oktatás megkezdése, az isztambuli bolgár templom restaurálása minden költségének fedezése.

Az ügy másik elszomorító oldala az, hogy sem az Európai Unió, sem a nemzetközi közösség és szervezetek nem folytatnak kellően aktív politikát ezen jogsértések megelőzésére. A jogsértésekkel az Iszlám világ sem foglalkozik kellőképpen.

És még elszomorítóbb, hogy a törökországi emberi jogi szervezetek és értelmiség rengeteget tudnak a saját országukban zajló emberi jogi problémáktól, és nagy érdeklődést mutatnak irántuk, de a szomszédos Görögországban zajló hatalmas jogsértésekkel kapcsolatban se információjuk, se érdeklődésük.

Reméljük, hogy emelkedik az olyan munkák száma, mint az „Emberi jogi jogsértések Görögországban”, és az emberek jobban tudatában lesznek a más országokban zajló jogsértéseknek, és kevesebb jogsértés történik.

Az Ankarai Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományágok Kara dékánja,  Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL  elemzései következtek.