Globális Pespektíva(4)

Most az Ankarai Yildirim Beyazit Egyetem politikai tudomány kara dékánja, Prof. Dr. Kudret Bülbül  szavai következnek.

Zátonyra futottak az Európai Unió értékei

Irán személyes katonai részvétele a háborúban, Oroszország támogatása az Aszad-rezsim iránt, és a nyugati országok megoldásra irányuló perspektívájának teljes hiánya miatt igencsak elmélyült a szíriai belháború. Százezrek haltak meg vagy mészárolták le őket. Milliók kényszerültek országuk elhagyására.

Az Európai Unió országai szinte egyáltalán nem foglalkoztak a szíriai válsággal, amíg a menekültek az ő kapujaikhoz nem értek. Amikor pedig a menekültek már a kapuiknál voltak, a nyugati országok viselkedése szégyent hozott az emberiségre.

Korábban az Európai Unió országainak többsége másokat kritizált a sokféleség, egymás mellett élés, emberi jogok, egyenlőség, szabadság és hasonló témákban, és most az első alkalommal megbukott a vizsgán. Nem tekintette a menekülteket olyan embereknek, akik megérdemelnék ezeket az értékeket. Az Európai Unió országok egyetlen problémája és értéke az lett, hogy megakadályozzák a menekültek bejutását a saját országukba. Ettől fogva ezek az értékek már nem a partra vetődő névtelen, nincstelen és magányos halott gyerekek, hanem kizárólag az Európai Unió értékeivé váltak.

Törökország: az európai demokráciához hozzájáruló ország

A menekültek témájában képzeljük el egy pillanatra, hogy Törökország, Jordánia és Libanon is az Európai Unióhoz hasonló példát követett volna. Ez menekültek millióit kényszerítette volna az Európai Unió tagországainak kapui elé. Márpedig az EU-ba eljutó igen kevés menekült is embertelen reakciókat váltott ki, megerősítette a feltörőben lévő náci és fasiszta irányzatokat, és még inkább elmélyítette Európa emberi és értékbeli válságát.

Törökország egymagában 3,5 millió szíriai menekültet fogadott be, és annak ellenére, hogy a nyitott kapuk politikáját követi, ez a kormánypárt ezen politikája csak növeli a párt szavazóinak számát. Törökország egyetlen városa, Kilis több menekültet fogadott be egymagában, mint a legtöbb uniós ország. Amikor egy uniós ország panaszkodott arra, hogy esetleg 130 menekültet kellene majd befogadni, Kilis kormányzója történelmi választ adott: „Az az ország ne nagyon panaszkodjon, és egymagam ennyi embert fogadtam be a saját házamba!”

Európában a pártok egymással versengenek a bevándorlók, menekültek, külföldik és az Iszlám elleni gyűlöletkeltésben, hogy szavazóik számát növeljék. Ausztriában az a párt nyerte a választásokat, amely „zéró menekültet” ígért választóinak. Számos európai országban törnek előre a fasiszta és náci pártok. Egyes országokban koalíciót hoznak létre. A szélsőjobb feltörése miatt sok országban a jobbközép és baloldali pártok is radikalizálódnak. Kétségtelen, hogy az egyre inkább magába zárkózó és már így is elég sötét jövő elé néző Európa számára ez a válság nagyon súlyos kockázatokat tartalmaz az emberség szempontjából. Ha ma Európában a még nem szélsőséges demokratikus pártok kerülhetnének kormányra, abban kiemelt szerepe van Törökország és a többi térségi ország emberfeletti erőfeszítéseinek.

Önmagában külön figyelmet érdemel az a téma is, hogy Iránba és az Öböl-országokba szinte egyetlen szíriai menekült sem jutott be.

Rágalomhadjárat az Olajág Hadművelet ellen

Jelenleg feltűnő a szíriai szereplők viselkedése, akik olyan politikát követnek, amely az ILIÁ terrorszervezet legyőzése ellenére nemhogy megoldaná, de elmélyíti a válságot. És ez a helyzet sajnos nemcsak Szíriára jellemző. Afganisztánban, Irakban, Líbiában, Szíriában – bárhol is avatkozott be e nemzetközi koalíció, sehol sem alakult egyensúly az országban. Épp ellenkezőleg, halál, könnyek, tömeges elvándorlás tették még élhetetlenebbé ezeket az országokat. És a helyzet teljes árát a térségi országok kényszerültek és kényszerülnek megfizetni. Ezért is ilyesfajta válságok megoldására nem a semmilyen árat nem fizető nemzetközi, hanem a térségi koalíciók segítségét kell keresni.

Annak ellenére, hogy az ILIÁ terrorszervezetet legyőzték, az Egyesült Államok továbbra is több ezer kamionnyi fegyvert juttat a PYD/YPG terrorszervezetnek, és az a nyilatkozatuk, hogy „határvédelmi erőt” alakítanak ki a YPG-ből, jogosan vívta ki Törökország és a többi térségi ország éles bírálatát. A PKK és PYD olyan terrorszervezetek, amelyek Törökországban és a térségben ezreket mészároltak le. Ahogy az Egyesült Államok fogadná, ha egy velük szomszédos ország Bin Laden Al-Kaidájából hozna létre egy állítólagos „határvédelmi erőt”, úgy fogadta Törökország és a térségi országok a hírt, hogy a PYD-nek fegyvereket adnak, és „határvédelmi erőnek” nevezik őket. Törökország jogosan indította el az Olajág Hadműveletet, hogy megvédje magát, fenntartsa a térség egyensúlyát és biztonságát, megmentse az embereket a terroristák rabságából, és megakadályozza egy újabb menekülthullám kialakulását.

Törökország jogos lépését bizonyos körök eltúlzottan támadják. Az Olajág Hadművelet egyik legfontosabb célja, hogy Szíria területi egységét megőrizze. Mert az Egyesült Államok által támogatott PYD/YPG célja az, hogy Iraktól a Földközi-tengerig lépésről-lépésre megvesse a lábát, és megossza Szíriát.

Próbálják Törökország terrorellenes küzdelmét úgy beállítani, mintha a kurdok ellen vívott háború lenne. Ahogy az Oszama bin Laden elleni küzdelem sem az arabok ellen irányult, úgy Törökország is a terrorizmus ellen küzd. Nem engedheti meg, hogy egy évtizedek óta terrorcselekményeket végrehajtó terrorszervezet a határai mentén terrorövezetet hozzon létre. Ráadásul köztudott Törökország és a térség lakosai között, hogy a PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a YPG/PYD legsúlyosabb támadásait éppen az őket nem támogató kurdok ellen hajtja végre.

A PYD/YPG az őket nem támogató kurdok, arabok, türkmének és nem muszlimok között etnikai tisztogatásokat hajtott végre. Az előlük elmenekülő milliók Törökországba és a többi térségi országba kényszerültek menekülni. Ebben a helyzetben azt az alapvető kérdést kell feltenni, hogy az Egyesült Államok által támogatott terrorszervezet miért nem engedte meg a térség lakóinak, valódi birtokosainak, hogy otthonaikba visszatérjenek. Törökország hadműveletének az is a célja, hogy a térséget a terrorizmustól megtisztítsa, és minden etnikai és vallási csoport számára lehetővé tegye a hazatérést.

Mint minden háború, ez is kétségtelenül véget ér egy napon. A fontos az, hogy visszatekintve, még ha sok minden elvész is, az elkövetkező generációkra hagyandó értékek közül melyeket sikerül megmentenünk.

Az Ankarai Yildirim Beyazit Egyetem politikai tudomány kara dékánja, Prof. Dr. Kudret Bülbül szavainak adtunk helyet.