Lassuló növekedés és súlyos kockázatok jellemzik az európai gazdaságot

Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az eurózóna országaiban a tavalyi 1,7 százalékhoz képest idén 1,6 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re ugyanakkor 1,8 százalékra emelkedhet.
Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte. 
Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és segítik a növekedést.
Az euróövezet fiskális politikája támogatólag hathat a növekedésre, noha az olajár újbóli emelkedésével ez a képesség fokozatosan gyengülni fog.
Noha az euró korábbi értékcsökkenése továbbra is az euróövezet exportjának hasznára van, a valuta legutóbbi erősödése érzékenyebbé teheti az övezetet a növekedés külső feltételeit tekintve.
A gazdasági növekedés várhatóan némiképp élénkül, vagy stabil marad az eurót használó tagállamok legtöbbjében. A nettó exportot visszafogott növekedés jellemezheti 2016-ban, amíg 2017-ben megtorpanás várható.A jelentés szerint a növekedés a belföldi kereslettől függ. A beruházások várhatóan 3,8 százalékkal emelkednek jövőre mind az euróövezet, mind az Európai Unió tagországaiban. A lakossági fogyasztás várhatóan mérséklődik, ahogy az infláció feltehető növekedése fékezi a reáljövedelmek emelkedését.
A munkaerőpiac mérsékelt ütemű javulást mutat majd, amelyeket az egyes tagállamokban bevezetett munkaerőpiaci reformok és a fiskális intézkedések is támogatnak. 
A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.
Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,1 százalékára csökkent (EU: 2,4 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,1 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,1 százalékra csökken (EU: 85,5 százalék). 
Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, ugyanakkor az olajárak év eleji esése a nulla szint alá csökkentette. Az euróövezetben előreláthatólag alacsony marad az infláció, továbbra is nulla körüli értéket fog mutatni. Az év második felében az energiaárak várható emelkedése miatt az infláció is felfelé mozdul a kedvező bázishatások kilépése miatt is. A fogyasztói árak emelkedése 2017-ben elérheti az 1,4 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése is okoz majd. 
Az euróövezeti exportnövekedés a 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértekelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.
A bizottsági jelentés arról is beszámol, hogy a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek a külső kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb növekedése, a Kínában végrehajtott - bár nem teljes körű - gazdasági kiigazítás. Ezek zavart okozhatnak a pénzügyi piacokon, esetleg káros hatást gyakorolhatnak a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságokra.
Az olajárak további csökkenése szintén zavart okozhat és visszavetheti az uniós export iránti keresletet.
Az unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Ezek között a jelentés kiemelte a június második felére tervezett, az uniós tagságról szóló brit népszavazást.
Forrás: MTI