Heti kommentárunk 1/ A világ geopolitikai viszonyai 2024-ben

Már beköszöntött az újév, a 2024-es év első napjaiban sajnos folytatódnak a 2023-as évben kitört konfliktusok. Miközben az orosz-ukrán háború eszkalálódik, Izrael megszállása és mészárlásai Gázában folytatódnak. Egyrészt a húszik lezárták Bab el Mendeb-szorost és a Vörös-tengert, az Amerikai Egyesült Államok továbbra is megpróbál beavatkozni a végbemenő eseményekbe. Szudánban viszont a polgárháború egyre erősödik. Míg 2023 első napjai olyan évet jósoltak, amelyben a regionális normalizáció és a diplomácia előtérbe kerül, és mindenki számára előnyös megközelítést alkalmaznak, most sokkal pesszimistább a kép.

A 2024-es év első napján a Közel-Kelet ismét vérfürdővé vált. Izrael megszálló hadművelete és a gázai mészárlások töretlenül folytatódnak. Eddig húszonkétezer ember vesztette életét, és napi több százan halnak meg. A nyugati országok továbbra is morgolódva támogatják Izraelt. Izraeli tisztviselők elkezdtek nyilatkozatokat tenni a világ előtt arról, hogyan kellene Gáza kiürítését végrehajtani. A Hamász és más palesztin ellenálló szervezetek továbbra is ellenállnak, annak ellenére, hogy az erőviszonyok óriási aszimmetriája ellenük szól. Izrael viszont egyértelműen vakmerő lépéseket tesz a háború kiterjesztésére. A közelmúltban a török hírszerzés olyan átfogó műveleteket hajtott végre, amelyek súlyos csapást mértek a Moszad türkiyei tevékenységére és kémhálózatára, miközben az izraeli légierő 2006 óta először nem habozott Bejrútot bombázni, megölve a Hamász egyik nagyhírű alakját, Iránban pedig egymás után robbantak bombák a Kasım Süleymani tiszteletére tartott megemlékező ünnepség során, közel száz ember halálát okozva, míg alig néhány napja Izrael célba vett és megölt egy nagyhírű iráni tábornokot Szíriában. Ez a lépés egyértelműen lehetővé teszi Izrael számára, hogy regionalizálja a háborút, arra kényszerítve az Amerikai Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy katonai műveletet hajtsanak végre Irán ellen. Irán viszont még mindig nem adott érdemi választ azon kívül, hogy a húszik erőfeszítéseket tettek Báb al-Mandeb és a Vörös-tenger lezárására. Egyelőre nem tudni, hogy a Hezbollah frissíti-e jelenlegi korlátozott katonai szerepvállalását északon a közelmúltbeli események után, de úgy tűnik, hogy az izraeli-palesztin konfliktus valószínűleg terjedni fog, bár fokozatosan. Szudán egy más konfliktusövezet a Közel-keleten. Sajnos ott is polgárháború dúl, amely több ezer civil áldozatot követelt, és úgy tűnik, hogy egyes országok, különösen az Egyesült Arab Emírségek, élesítik a konfliktust.

Északon az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus eszkalálódott. Oroszország különösen a maga javára akarja irányítani a folyamatot, kihasználva a nyugati országok habozását Ukrajna támogatására vonatkozóan. Az, hogy az amerikai kongresszus blokkolja az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és a nyugati országok képtelenek hatékonyan támogatni Ukrajnát a jelenlegi védelmi ipari termelésükkel, elkezdte az egyensúlyt Oroszország javára megváltoztatni. Természetesen a gázai kérdés előtérbe kerülése is beárnyékolta Ukrajna támogatását. Döntő pillanat közeleg a Nyugat számára, vagy ellensúlyozzák az orosz agressziót azzal, hogy jelentősebb szintre növelik támogatásukat, vagy Oroszország elkezdi sarokba szorítani Ukrajnát azzal, hogy a maga javára alakítja a mezőnyt.

Végül is, míg a 2023-tól örökölt főbb konfliktusok megmaradnak az északon és a Közel-keleten, és fennáll az a veszély, hogy a meglévő konfliktusok eszkalálódnak és regionalizálódnak. Sajnos a2024-es évre vonatkozóan egyelőre nem lehet optimista lenni.