Kiváncsi Lenni Az Életre 65/ A Ganizmus

Bár a mesterséges intelligencia nap mint nap technológiai újításokat hoz az életünkbe, jogi értelemben is sok kérdőjelet halmoz fel. Az egyik ilyen az új művészeti mozgalom, a ganizmus, és az, hogy kié lesznek az így alkotott művek.

Az 1600-as években a "számológép" feltalálásával kezdődött a technológiai kaland és a számítógép és az internet csatlakozásával okoseszközökké vált. Épp akkor  lépett színpadra a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia technológia, amely számítóképessége a számítógépen alapul, számos újítást hozott a művészetbe, mint minden területen. Olyannyira, hogy egy új mozgalom is elindult a művészeti világban: a ganizmus.

A művészek vizuális alkotásokat hozhatnak létre mesterséges intelligencia segítségével. A művek mögött a "Generative Adversarial Network" vagy a GAN technológia mesterséges intelligencia algoritmus áll, amelyet a mély tanulás területén használnak.

A jogi világban azonban napirenden van az a kérdés, hogy kié a GAN-technológiával létrehozott műálkotások tulajdonjoga.

A mesterséges intelligencia alkot egy művet, de még az a személy, aki ezt előállította, sem tudja, hogy milyen adatokat használ fel, és milyen algoritmusok eredményezték a művet.

A mesterséges intelligencia sötét oldala: Fekete doboz

Ahogy az emberek érzékszerveikkel érzékelik és tanulják a külvilágot, a mesterséges intelligencia ugyanezt teszi a gépi tanulással. Így több művész alkotásait felhasználva képes új művet létrehozni. Más szóval, a mesterséges intelligencia elhomályosítja a mű forrását...

A fő kérdés az, kié az alkotás, a művészé, a szoftverfejlesztőé vagy a közönségé?

A mesterséges intelligencia által alkotott művek a művészé, a szoftverfejlesztőé vagy a nyilvánosságé?  A jogi világ erre a kérdésre keresi a választ. Egyelőre minden ország különböző megoldásokat kínál. Például az amerikai jogrendszerben az a vélemény uralkodik, hogy a mesterséges intelligencia által alkotott művek nem védhetők meg.

Az Egyesült Királyság azonban egy szűrő alkalmazásához fordul. Eszerint a mesterséges intelligencia által alkotott művek esetében a szerzői jogokat arra a személyre vagy személyekre lehet átruházni, akik a mesterséges intelligencia szoftverét használják, és hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. 

Európában egy kicsit más a helyzet. Az Európai Bizottságnak azzal a kérdéssel foglalkozó jelentése szerint szabályozásra van szükség.

Türkiye az egyik olyan ország, amely szorosan érdeklődik a mesterséges intelligencia technológia iránt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal Digitális Átalakítási Igazgatósága rendkívül pozitív álláspontot képvisel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és nem távolítja el a mesterséges intelligenciát a társadalomtól.

A "Hibrit mű" fogalmat javasolnak a török jogászok

A hibrid mű fogalmát úgy határozzák meg, mint a mesterséges intelligencia olyan alkotásai, amelyek tartalmazzák a művész szellemi motívumát.

A mesterséges intelligencia még mindig olyan terület, amely jogi szempontból tele van vakfoltokkal. Bár a jogalkotók gyorsan szeretnének foglalkozni vele, a mesterséges intelligencia még nagyobb ütemben fejlődik.

TRT Haber