Heti Kommentárunk 63/ A Hamász-Izrael háború várható következményei

A Hamász október 7-i támadása és az azt követő izraeli támadások a Gázai övezet ellen regionális vonatkozású bonyodalmakkal jártak. A mai napig Izrael több ezer civilt ölt meg a Gáza elleni támadásai során. A Gáza elleni szárazföldi offenzívát és a gázaiak Sínai-félszigetre való kitelepítését Jordánia másodszor is háború okának minősítette. A szárazföldi hadművelet megindítása ellenére Izrael képtelen érdemi előrelépést elérni a lakóövezetben, és folyamatosan civileket vesz célba, ami még a nyugati világ fővárosaiban is heves tiltakozásokat váltott ki. A világ közvéleménye egyre inkább Izrael-ellenes álláspontra kényszerül. Emellett kíváncsian várják, hogy a háború hogyan fog tükröződni Szíriában.

A Hezbollah az Izrael-Hamász háború legnagyobb szereplőjének tekinthető a szíriai oldalon. Hasan Nasrallah legutóbbi nyilatkozatai azonban azt a benyomást keltették, hogy a Hezbollah nem fog részt venni a háborúban, fenntartva az alacsony intenzitású feszültséget.

Második szereplőként az USA és a síita milíciák közötti katonai feszültség befolyásoló tényezőnek tekinthető. Izrael Gáza elleni szárazföldi hadművelete ellenére Irán távol tartja magát attól, hogy aktív frontot képezzen a háborúban azzal, hogy aktiválja a húszikat Jemenben. Könnyen elmondható, hogy az USA-val Irakban és Szíriában fennálló katonai feszültség messze nem eredményez katonai veszteségeket, mint ahogyan az a múltban történt. Mindezek alapján azt lehet állítani, hogy az Izrael-Hamász háború Szíriára gyakorolt hatásai korlátozottak lehetnek.

Az Egyesült Államok fokozta katonai készültségét a Földközi-tenger keleti részén, ezt valójában Iránnal szembeni elrettentésnek kell tekinteni. Az a tény, hogy amerikai tisztviselők is tettek ilyen irányú nyilatkozatokat, olyan politikáról árulkodik, amelynek célja a gázai háború elindítása és befejezése. Úgy tűnik, Izrael alkalmazza ezt a megközelítést.  Ha azonban Izrael olyan megközelítést alkalmaz, amelynek célja Gáza teljes ellenőrzésének átvétele, körülbelül 2,3 millió gázai kényszerül lakóhelye elhagyására a Sínai-félszigeten. Jordánia ezt a helyzetet a háború okaként említi. Hasonlóképpen Egyiptom ezt a kérdést vörös vonalként minősítette. Azt lehet mondani, hogy a fő zsákutca és a regionális háború veszélye itt rejlik.

Ha figyeljük a helyszíni eseményeket, láthatjuk, hogy Izrael nem tudott érdemi előrelépést elérni Gázában. Elmondható, hogy továbbra is inkább az utakat és a lakatlan területeket próbálják ellenőrzés alá vonni, mint a lakónegyedeket, ugyanakkor megpróbálják elérni az északi rész partjait, és bizonyos értelemben ostromolni Gáza északi részét. A Hamász alagúthálózata miatt azonban meglehetősen nehéznek tűnik Izrael számára, hogy teljesen bekerítse a régiót. Figyelembe véve az izraeli előrenyomulás sebességét október 7. óta, egyértelmű, hogy a háború még sokáig folytatódhat. Előre látható, hogy Izraelnek nagy nehézségei lesznek egész Gáza ellenőrzésében, és napról napra növekedni fog a rá nehezedő nemzetközi nyomás.