Heti kommentárunk 49/ Az új elnöki ciklus várható hatása a török külpolitikára

A török elnök- és parlamenti választáson győzelmet aratott Erdoğan köztársasági elnök és a Népszövetségnek sikerült parlamenti többséget szereznie. Mit jelentenek tehát ezek az eredmények Türkiye Szíria-politikája szempontjából? Hogyan alakul Erdoğan és új kabinetjének lehetséges Szíria-politikája az Aszad-rezsimmel folytatott tárgyalások, a terrorizmus elleni küzdelem és a menekültkérdés összefüggésében?

Türkiyében a választó polgárok május 14-én és 28-án egymás után járultak az urnákhoz, és Recep Tayyip Erdoğan megszerezte az elnöki posztot és az ő vezette Népszövetség viszont a parlamenti többséget ezeken a választásokon, ahol az ország politikai sorsa dőlt el. E eredmény szerint Erdoğan további öt évig hatalmon lesz Türkiyében. Ez az új időszak, amelyet Erdoğan "török évszázadnak" nevez, következményekkel jár Türkiyére, a régióra, valamint a globális politikára nézve. Valójában Türkiye már nemcsak regionális hatalom, hanem egy olyan ország, amelynek követelései vannak, azon túl, célja globális szereplővé válni. Ebben a részben azonban a választási eredményeket Szíria tekintetében értékeljük, megvitatjuk az új elnöki ciklus hatását a szíriai politikára. 

Az általa bejelentett új kabinetből meg lehetett volna fejteni, hogy az új elnöki ciklusban Erdoğan politikai vezetése alatt hogyan alakul Türkiye jelenlegi külpolitikája, különösen Szíriában, és így is lett.  Itt kiemelkedik Hakan Fidan, a Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) vezetőjének külügyminiszteri kinevezése. Hakan Fidannak, aki hosszú évek óta állt a Török Hírszerző Ügynökség élén, komolyan fejlesztette az intézményt mind technikai képesség, mind a helyszíni tevékenység tekintetében, nagy beleszólása volt minden katonai, hírszerzési és politikai tevékenységbe a konfliktusövezetekben, például Irakban, Szíriában és Líbiában. Erre való tekintettel az a tény, hogy most közvetlenül ő vezeti a külpolitikát, ez pedig folytonosságot jelez Türkiye Irak- és Szíria-politikájára nézve.  Yaşar Güler vezérkari főnök is hasonló háttérrel rendelkezik. Egyike azoknak a személyeknek, akik politikailag támogatják Türkiyének a határon átnyúló katonai műveleteit Irakban és Szíriában, és irányítják azokat a helyszínen. Yaşar Güler védelmi miniszter lett Erdoğan új kabinetjében, ami a jelenlegi katonai műveletek folytatását jelenti. İbrahim Kalınt, aki Erdoğan szóvivőjeként és de facto nemzetbiztonsági tanácsadóként is szolgált, kinevezték a Nemzeti Hírszerző Szervezet (MIT) élére, Fidan helyére. Mindhárman kompatibilisek egymással és Erdoğannal, emellett támogatják a jelenlegi proaktív politikákat, ezzel folytonosságot mutatnak az említett külpolitikában. Azok fényében előre láthatjuk, hogy Türkiye alappolitikája Szíriával kapcsolatban nem fog változni.  

Szíriával összefüggésben az új kabinet előtti kihívások változatlanok maradnak. Különösen az a terrorista állam, amelyet a PYD/YPG, a PKK szíriai nyúlványa próbál létrehozni az Eufrátesztől keletre, Északkelet-Szíriában, jelent elsődleges fenyegetést Türkiye nemzetbiztonságára. Bár Türkiye a határon átnyúló katonai műveletekkel komoly csapásokat mért a terrorista szervezetre, továbbra is létezik az Egyesült Államok égisze alatt, erősödve. Megpróbál jövedelmet szerezni az ország természeti erőforrásaiból, és ideológiailag belenevelni magát. A terrorszervezet azonban nem az egyetlen kihívás Türkiye számára. 

1. A terrorizmus elleni küzdelem annak a terrorista államnak a teljes felszámolása, amelyet a PKK/YPG próbál létrehozni a térségben az USA égisze alatt.
2. Politikai megoldás Szíria területi integritásának megőrzésére, az ellenzék integrálása a politikai rendszerbe, valamint az Aszad-rezsim demokratizálása és reformok.
3. A szíriai menekülteknek a saját hazájukba való biztonságos visszatérésének biztosítása az újjáépítési tevékenységek révén.

Türkiye továbbra alakítja Szíria-politikáját, nemcsak a terrorizmus elleni küzdelem, hanem a fent említett tényezők összefüggésében. Döntő jelentőségű, hogy a rezsimmel Oroszország kezessége alatt jelenleg tartó politikai tárgyalások eredményesek lesznek-e. Ha részleges engedményekkel sikerül közös nevezőre jutni, ami jelenleg nagyon nehéznek tűnik, Türkiye politikai tárgyalások útján elérheti, amit akar.  Ellenkező esetben azonban folytatnia kell a katonai műveleteket. Eközben arra törekszik, hogy megteremtse saját nemzetbiztonságát, kihasználva az Amerikai Egyesült Államok-Oroszország-Irán közötti konfliktust és küzdelmet.