Az 1848.március 15-kei forradalmi események rövid áttekintése

Itt szeretném megemlíteni, hogy az osztrák és orosz megtorlás elől a magyar szabadságharcosok egy része török földön keresett menedéket. A törökök befogadták a menekülteket, a szultán még a háború kockázatát is vállalva, de megtagadta a kiadatásukat. Kossuthot azonban-osztrák és orosz nyomásra-másfél évig nem engedhette ki az országból.
Az emigrációban lévők a Porta jóvoltából főként Vidinben és Sumlában találtak ideiglenes otthonra, a vezetőség számára pedig végül Kütahja tűnt a legalkalmasabbnak.
Az emberi sorsok ezután sokféleképpen alakultak....többen betegségek áldozatai lettek, volt aki Európába vagy Amerikába ment, mások török katonai szolgálatba álltak, vagy Isztambulba költöztek szerencsét próbálni.
Idővel azonban egyre többen kezdtek hazatérni.
Kossuth 1851.szeptember 1-jén hagyta el Kütahyát másfélévnyi ittartózkodás után.
Visszaemlékezéseiben „édes fájdalomként" emlegeti a „kényelmes fogságot és a jó törököket".

Fekete Annamária