Heti kommentárunk 26/ A földrengés-diplomácia

Két nagy erejű földrengés rázta meg Türkiyét és ez felpezsdítette a diplomáciát. Míg 88 ország nyújtott közvetlen segítséget Türkiyének, 11 302 külföldi személyzet vett részt kutatási, mentési és segítségnyújtási tevékenységekben. A NATO főtitkára, a görög, az izraeli és az örmény külügyminiszter is látogatott a földrengés sújtotta területre, hogy vállaljanak szolidaritást. Antony Blinken amerikai külügyminiszter is látogatást tett Türkiyében az elmúlt napokban. Annalena Baerbock német külügyminiszter és Nancy Faeser belügyminiszter tegnap megvizsgálta a kialakult helyzetet a kahramanmaraşi Pazarcik településen.

Erős nemzetközi támogatást kapott a nemzeti szolidaritásból példát mutató Türkiye, és pozitív légkört teremtettek az országba tett látogatások, azzal az úgynevezett földrengés-diplomácia a kapcsolatok javulását hozta magával.  Különösen Nikosz Dendiász görög külügyminiszter látogatása során és után Brüsszelben olyan nyilatkozatot tett, amely Türkiyét támogatja. Ez azt juttatta eszünkbe, hogy az 1999-es márványi földrengés után javultak a török-görög kapcsolatok. Vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy az úgynevezett földrengés-diplomáciának új korszakot kell nyitnia az USA-val, az EU-val és Görögországgal fennálló kapcsolatokban.

Természetesen a katasztrófákkal szembeni szolidaritás az emberi lét velejárója. Nem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus-járvány kitörését követő napokban a világ vezető hatalmainak nem sikerült a helyzet rendezése. A földrengések után Türkiyének nyújtott segély hozzájárult a szenvedés enyhítéséhez.

A két földrengés által okozott szörnyű pusztítás nyilvánvaló. De nem ez az egyetlen oka annak, hogy sürgős segítséget nyújtottak Türkiyének. Türkiye bruttó nemzeti termékéhez viszonyítva az első helyen áll a humanitárius segítségnyújtásban. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök egyike azoknak a vezetőknek, akik a nemzetközi rendszer igazságtalanságait mindenhol, beleértve az ENSZ-t is tűzi napirendre. Másrészt Türkiye hatékony szerepet töltött be az egészségügyi ellátás biztosításában a világjárvány idején. Az ukrán háborúban közvetítői szerepet töltött be a fekete-tengeri gabonafolyosó létrehozása  és a fogolycsere ügyében.

Türkiye az egyik vezető ország, amely azonnali segítséget nyújt a katasztrófa által érintetteknek a világ valamely részén. Azért Türkiye segítséget kapott a nyugati szövetségeseitől, szomszédjaitól, az iszlám és a török világtól, valamint Afrikától. Baráti kapcsolatokat alakított ki és barátságot ápolnak vele.

Egyértelmű, hogy a földrengés-diplomáciát a feszültségek csökkentésére és a kétoldalú kapcsolatok javítására kell felhasználni. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az Örményországgal, Izraellel és Görögországgal fennálló kapcsolatok jelenlegi pozitív légköre konkrét eredményeket érjen el. A feszültségek feloldása érdekében azonban a kölcsönös akarattal fel kell pezsdíteni a diplomáciát. Tudni kell, hogy az a szolidaritás, amelyet vállalnak a katasztrófa idején, csak egy ideig folytatódik, az nem lesz képes egyszerre megoldani a strukturális nemzeti érdekkonfliktusokat. Éppen ellenkezőleg, határozott tárgyalási folyamatra van szükség. A normalizációs folyamat sikeres lebonyolításában mindhárom említett ország esetében kölcsönösen hatékony tényezők vannak.

Türkiye nem teszi félre az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamatot. A török-izraeli kapcsolatok normálizálásában a települések és Jeruzsálem státusza áll napirenden. A demilitarizált égei-tengeri szigetek felfegyverzése és a görög felségvizek 12 mérföldre kiterjesztésére való törekvés feszültséget okoz a török-görög kapcsolatokban. Erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a földrengés-diplomácia pozitív hatással legyen e kérdések kezelésére és lehetőséget is kínáljon a megoldásra.

Stoltenberg a NATO főtitkára a látogatása során napirendre tűzte a svéd és finn NATO-tagság ratifikálását. Blinken amerikai külügyminiszternek az ankarai látogatása pozitív légkörben zajlott. Arról számolt be, hogy 185 millió dollárra emelték a Türkiyének és Szíriának szánt humanitráius segély értékét, és az ENSZ főtitkára 1 milliárd dollár értékű humanitárius segélygyűjtő akciót szervezett. Eközben hangsúlyozta a szövetségi kapcsolat, a globális együttműködés, és értékek fontosságát. De még nem született megoldás az F-16-osok ügyében. Washington továbbra is támogatja az YPG-t, és kapcsolatban áll az ILIÁ-val. Svédország és Finnország magatartásán semmit nem változtatott. Mindezek a külpolitika realitásai közé tartoznak.

A földrengés utáni kölcsönös megítélés változása pozitív, de ezt konkrét lépésekkel kell megerősíteni.