Heti kommentárunk 6/ Új szakaszba lépett az ukrajnai háború

Új szakaszba lépett az ukrajnai háború, miután Vlagyimir putyin orosz elnök elrendelt részleges mozgósítást, és népszavazást szervezett négy ukrajnai régióban, amely alapján annektálta azokat. A kialakult helyzetben Oroszország a megtartott népszavazás eredményét figyelembe véve annektálta Donyecket, Luhanszkot, Herszont és Zaporizzsját. Putyin aznap, amikor aláírta az annektálási megállapodást, bejelentette, hogy az említett négy régió elleni támadás Oroszország elleni támadás lesz, és kemény választ helyezett kilátásba,  beleértve a nukleáris fegyverek bevetését is. Pedig a hadszíntéren nem úgy alakult a helyzet, ahogy Oroszország kitervelt. Az ukrán hadseregnek erős küzdelme van az orosz hadserggel szemben különösen a délkeleti fronton és oroszok napról napra súlyosabb veszteséget szenvednek. Másrészt a folyamatot lassította a részleges mozgósítás bejelentése. Az orosz katonák belefáradtak a 8 hónapos háborúba, ez pedig negatívan befolyásolta a katonák motivációját. Az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy nem hagyja válasz nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetését, az pedig szintén meghosszabbítja és elmélyíti a háborút. Az annektálás bejelentésének következtében az Egyesült Államok 625 millió dolláros új segélycsomagot nyújtott Ukrajnának. A katonai támogatás  növeli Ukrajna esélyeit az orosz fegyveres erőkkel szemben. Az energetikai válsággal küszködő Európa arra készül, hogy minden korábbinál szigorúbb és átfogóbb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben. Miközben mindez történik, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát továbbra is érinti a háború.

A háborúnak a régióra gyakorolt legfontosabb hatása a jelenlegi regionális válságok megoldására irányuló hangulat romlása. A Líbia, Szíria, Jemen, Irak és Irán körül kialakult válságot kimozdították a megoldás tengelyéből, mivel a nemzetközi közösség az ukrajnai háborúra összpontosított. Azokból a líbiai, szíriai és jemeni kérdésben nagyon komoly különbségek vannak a kívánt politikai megoldás és a gyakorlati valóság között. E helyzet következtében a helyi szereplők és a problémában érintett külső szereplők közötti különbségek fokozatosan nőnek. Például Szíriában folyamatban van az alkotmányírás, az ukrajnai háború kitörése után a megoldási folyamat lelassult, majdnem megtorpant.

Az ukrán háború hatására új geopolitikai küzdelem alakult ki az észak-afrikai és a közel-keleti szereplők között. Oroszország Szíriában és Líbiában hatalmi vákuumot okozott. Az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok prioritása a Közel-Keleten fokozatosan változik, vagy bizonytalanságai vannak, és az európai szereplők az Oroszország elleni küzdelemre összpontosítanak, a régió országai új küzdelembe beszálltak. Arra  példát állítanak Türkiye és Irán erőfeszítései, amelyek az Oroszország által Szíriában okozott hatalmi vákuum kitöltésére irányultak. A líbiai eseményeket hasonló módon kell értelmezni.

Az ukrajnai háború kitörését követően Oroszország szembekerült a Nyugattal, amely átfogó szankciókat vezetett be ellene, a kialakult helyzet befolyásolta az orosz-arab kétoldalú kapcsolatokat. Az arab országok, különösen azok, amelyek védelmi vonatkozású termékeket importálnak Oroszországból, most új partnereket keresnek a védelmiipar területén. Oroszország a közel-keleti országok legnagyobb fegyvereladója, de az ukrajnai háború miatt Oroszország megváltoztatta prioritásait. Bár ez a helyzet új lehetőséget teremt a közel-keleti és a nyugati országok kapcsolatának, a régió szereplői olyan alternatív fegyverszállítókhoz fordulnak, mint Kína és Türkiye. Az egyik legszembetűnőbb példa az, hogy Türkiye üzletet kötött az Egyesült Arab Emírségekkel az UAV-vásárlásról.

Az ukrajnai háború veszélyezteti az élelmezésbiztonságot  az észak-afrikai és közel-keleti országokban. Több ország létfontosságú termékeket, különösen búzát importál Oroszországból vagy Ukrajnából. Például az Egyiptomban fogyasztott búza 80% -a Oroszországból származik. A háború okozta termelési és ellátási problémák miatt sok ország nagyon törékeny helyzetben van az élelmezésbiztonság szempontjából. Az élelmezésbiztonságra nézve Észak-Afrika és a Közel-Kelet lakossága a világ népességének 20%-át teszi ki, az élelmiszerválság elmélyülése valószínűleg újabb társadalmi nyugtalanságot ki fog váltani. Az ilyen zavargások elmélyíthetik a konfliktusokat, és új migrációs hullámot is idézhetnek elő.

A háború fontos hatást gyakorolt az energetikai területre is. Kétségtelen, hogy az olaj- és földgázárak emelkedése bevétel-növekedést eredményezett az olaj- és gáztermelő országokban,  de az új költségek és az áremelkedés által okozott globális gazdasági válság hátrányosan érinti a régió országait. Ez instabilitást okozhat, különösen a gazdaságilag törékeny helyzetben lévő országokban.

Egészében véve látható, hogy az ukrajnai háború nemcsak változást hozott Európának, hanem olyan válsággá vált, amely érinti a globális rendszert is. A háború okozta válság Észak-Afrikát és a Közel-Keletet is hátrányosan érinti.