ANATÓLIAI ELSŐK

Anatólia vidéke a történelem jelentős és maradandó nyomait viseli magán. Ezért nem véletlen, hogy a nevét a civilizáció szóval együtt szokták emlegetni. A történelem kezdete óta több tucat civilizációnak, kultúrának és államnak adtak otthont ezek a földek. Számos területen vezette az emberiség fejlődésének folyamatát, például a tudományban, az irodalomban, a filozófiában és más témákban is. Ezen a vidéken éltek olyanok is, akik a tüzet imádták, valamint olyanok is, akik isteneket és istennőket szolgáltak. Politeista és monoteista vallásoknak is otthont adott... Ámulatba ejti az embereket a zsidók, keresztények és muszlimok istentiszteleti helyeinek és szent helyeinek nagy száma. Ezért nevezik a „vallások bölcsőjének” is. Amikor a vallások történetéről beszélünk, nem lehet megkerülni, hogy Anatóliát is megemlítsük. Anatólia a világvallások történetét meghatározó fejlemények tanúja volt, és jelentős szerepet játszott a kereszténység terjedésében is.

Ma İznikről fogunk beszélni, amely vitathatatlan jelentőséggel rendelkezik a kereszténység számára, és négy különböző civilizáció nyomait viseli magán.

İznik ma Bursa tartomány egyik körzete. Történelme a hellenisztikus korig nyúlik vissza. Római, bizánci, szeldzsuk és oszmán kori nyomokat is magán visel a város, és mindig vonzásközpont volt. Tava és a körülötte lévő termékeny földek a történelem során magához vonzották az embereket.

İzniknek különösen nagy jelentősége van a keresztény világ számára. Ugyanis itt került sor az első ökumenikus zsinatra. Zsinatnak nevezik azokat a tanácskozásokat, ahol az egész keresztény világot foglalkoztató jelentős vallási kérdéseket vitatnak meg és döntenek el. Ez az izniki zsinat volt a keresztény világ első vallási gyűlése. A történelembe első niceai zsinat néven került be ez a gyűlés, amely nagy jelentőséggel bírt. Az egész világból nagy számú püspök vett részt a zsinaton, ahol két fontos témát vitattak meg. Az első egy egyházi személy tézise volt, miszerint Jézus csupán egy ember volt, nem pedig Isten fia. A zsinat nem fogadta el ezt a nézetet, és általános érvényűvé tette azt a hitet, hogy Jézus Isten fia volt. A gyűlés másik döntése a húsvét idejével foglalkozott. Nagyjából öt évszázaddal az első gyűlés után İznikben újabb zsinatot tartottak. A 7. niceai zsinaton feloldották az ikonoklazma néven ismert, vallásos festmények és ikonok tilalmát. İznik a kereszténység számára rendkívüli nagy jelentőséggel bíró gyűléseknek volt a helyszíne. Ezért a pápa Jeruzsálem és Vatikán után a harmadik legszentebb városnak nyilvánította a világon.

İznik az anatóliai szeldzsuk állam fővárosa volt. Azaz ez volt az első török főváros Anatóliában. İznik az I. keresztes hadjáratig töltötte be ezt a szerepet. Ezután bizánci fennhatóság alá került. Az Oszmán Birodalom megalapításától kezdve İznik egy meghódítandó központ volt. Orhan szultán idején meghódították, és két évszázados szünet után megint török uralom alá került. Számos mecsetet, medreszét, hánt és fürdőt építettek a városban. Rövid időn belül İznik jelentős állomássá vált az Isztambulból Anatólia felé haladó karavánok számára. A következő évszázadokban kereskedelmi, oktatási és kulturális központtá vált. Számos vallástudós és művész nevelkedett itt. İznik egyetemein a kor híres tudósai kezdtek el tanítani.

Az UNESCO világörökségi listájára jelölt İznik Anatólia legjobb védőfalaival várja a látogatókat. Az idővel dacoló Lefke-kapu és az Isztambuli kapu, amelynek mindkét oldalát emberi maszkok díszítik, több száz éves történelem nyomait viselik magukon. İznik jelképe a Zöld mecset, amelynek türkiz, zöld és lila csempével borított, csodálatos minaretje a városba látogatók számára kötelező látnivaló. İznik egyike annak a két helynek, amely a csempe szó hallatán az ember eszébe jut Törökországban. Bár a csempék gyökerei Ázsiáig és az ókori Görögországig nyúlnak vissza, de a csempekészítés aranykora a szeldzsuk és az oszmán korban volt. És az izniki csempe a római, bizánci, szeldzsuk és oszmán kor jellegzetességeit tükrözve különleges helyet foglal el a művészettörténetben. Az izniki csempéket lehetetlen utánozni. A híre idővel el kezdett terjedni, és a genovai kereskedők közvetítésével Európába is exportálták.

Az izniki csempe képletéről nincsenek írásos dokumentumok, apáról fiúra száll a készítési technikája, és olyan kerámiának nevezik, amelyet lehetetlen gyártani, mivel összetételében nagy mennyiségű kvarc található. Az izniki csempék a feltűnő kék, türkiz, zöld és piros színeikkel tűnnek ki. Leggyakrabban virágmotívumokkal, például tulipánnal, jácinttal és szegfűvel díszítik.

Az izniki halászok éveken át mesélték, hogy az İzniki tóban halászat közben elszakadtak a hálóik és eltörtek a horgászbotjaik, és azt mondták, hogy ezt egy elsüllyedt város minaretjei okozták a tó fenekén. Ezeket a történeteket legendaként vagy meseként hallgatták. Azonban 2014-ben egy elsüllyedt bazilikát találtak az İzniki tóban a víz alatt, amely a Marmara régió legnagyobb, és Törökország ötödik legnagyobb tava. Az İzniki tóban talált elsüllyedt bazilika ma az egyik legnagyobb régészeti felfedezésnek számít a világon. Az 1500 éves bazilika nagy jelentőséggel bír a keresztények számára. A szakértők úgy gondolják, hogy ez az épület azonos azzal az ókori forrásokban említett bazilikával, amelyet Szent Neofitosznak szenteltek, akit akkor öltek meg, amikor a kereszténység be volt tiltva. A precíz víz alatti ásatások végeztével a bazilikát a tervek szerint egy úszómólóval nyitják meg a látogatók előtt, amely nem fog kárt okozni sem a történelemnek, sem pedig a természetnek.

İznik a történelem előtti idők óta lakott település. A város körüli leletek és a környékbeli halmok is ezt bizonyítják. A világon nagyon kevés olyan település van, amely különböző civilizációknak adott otthont. İznik a római, bizánci, szeldzsuk és oszmán kor nyomait is magán viseli. Rácsozatos alaprajzával, ókori színházával, vízvezetékeivel, templomaival, mecsetjeivel, medreszéjével és fürdőjével is megmutatja, hogy négy civilizációnak volt tanúja.

Ma İznikről meséltünk, amely otthont adott a kereszténység első zsinatának, Anatólia első török fővárosának, valamint a török díszítőművészetben jelentős helyet betöltő világhírű csempéknek.