ANATÓLIAI ELSŐK

Anatólia a történelem legkorábbi időszakai óta civilizációk, háborúk és békék tanúja. Tucatnyi kultúra, különböző hiedelmek és nyelvek közös történetének ad otthont. Anatólia olykor váratlanul tárja fel azt a történetet, amit természetében rej, olykor évszázadokkal dacol a páratlan építményeivel… A történet nyomait leginkább az e vidéken alapított államok fővárosaiban lehet nyomon követni… A hettitáktól az urartuiakig, a bizánciaktól az oszmánokig, még ha eltérőek is a földrajzi feltételek, de mindegyikük különleges jelentőséget tulajdonított a fővárosaiknak. Páratlan építészeti alkotásokkal látták el a fővárosokat, hogy demonstrálják az állam hatalmát. Ezeket a civilizációkat, államokat, birodalmakat valójában a fővárosaikon keresztül ismerjük meg és próbáljuk meg megérteni. Ma a több mint 600 évig fennálló Oszmán Birodalom egyik fővárosáról, Edirnéről és annak egyik nagyszerű építészeti alkotásáról, a Szelim-mecsetről és komplexumáról fogunk mesélni.

Edirnében az ókortól kezdve mindig éltek emberek. Két fontos folyó, a Meriç és a Tunca játszott jelentős szerepet ebben. A római korban Hadrianus császár felismerte a város stratégiai jelentőségét, és Hadrianapolisnak nevezte el, ami azt jelenti, hogy „Hadrianus városa”. Ez a név idővel módosult, és miután az Oszmán Birodalom meghódította a várost, az Edirne nevet kapta. A fővárost azért költöztették ide, mert fontos kiindulópont volt az európai hódítások számára. Edirne nyolcvannyolc évig, Isztambul meghódításáig volt az Oszmán Birodalom fővárosa.

Státuszához illő fogadókat, fürdőket, hidakat, medreszéket és mecseteket építettek Edirnében. Az oszmán kultúra és építészet a város minden részén megnyilvánul. Edirne azt követően is megőrizte a jelentőségét, hogy Isztambul lett a főváros. II. Szelim Ciprus meghódítása után egy mecsetet akart építtetni Edirnében, és Mimar Szinánt bízta meg a feladattal. Mimar Szinán nem csak e vidék, hanem a világtörténelem egyik leghíresebb építésze is volt… Ugyanis egy zseni volt, aki mesterien ötvözte alkotásaiban a technikát, az esztétikát és a kulturális elemeket. Szinán mérnöki és építészeti tudása messze megelőzte a korát. Ez a hozzáértés minden művében megnyilvánult. Munkái között kiemelt helyet foglal el az edirnei Szelim-mecset és komplexum, amelyet a mesterművének tartott. Nyolcvan éves tapasztalatát a művészete erejével egyesítette, amely hihetetlen finomsággal és részletekkel nyilvánul meg a Szelim-mecsetben.

Szakértők szerint a Szelim-mecset az oszmán építészet csúcsát képviseli. Az UNESCO először vett fel egy mecsetet a Világörökségi Listára, mivel egyedülálló jellegzetességeivel remekműnek számít, és az emberi történelem egy vagy több jelentős korszakát is reprezentálja.

Edirnébe belépve két minaretjével tűnik fel a Szelim-mecset sziluettje. Mimar Szinán a mecsetet egy várost uraló dombra építette, hogy mindenhonnan látni lehessen. Felé közeledve a Szelim-mecset monumentális látványával és páratlan építészetével fedi fel a teljes pompáját. A Szelim mecset a csodálatos kupolájával és négy kecses minaretjével egy medreszékből, könyvtárból és bazárból álló komplexum közepén helyezkedik el.

A kupolája a legfontosabb jellegzetesség, amely a Szelim-mecsetet megkülönbözteti a többi mecsettől. Ugyanis ez egy hatalmas kupola, amely bármiféle építészeti elem támogatása nélkül épült. Technikailag nagyon nehéz kivitelezni, hogy egyetlen ekkora kupolával fedjenek be egy nyílást. Az építészet történetében nagyon kevés olyan épület van, amely egyetlen óriási kupolával rendelkezik. Olyannyira, hogy a római kori Panteonon, a bizánci Ayasofyán, a 13. században elkezdett firenzei székesegyházon és az oszmán kori Szelim-mecseten kívül nem is lehet más példát hozni erre.

Az Ayasofya mindig is a Kelet-Róma fővárosaként is szolgáló Isztambul egyik legcsodálatosabb és legjelentősebb eleme volt. Vallási jelentésén túl a kupolája méretéről is nevezetes volt. Mimar Szinánra is hatást gyakorolt az Ayasofya, és mindig arról álmodott, hogy egy nálánál is nagyobb méretű kupolát építsen. Ezt az álmát a Szelim-mecsetnél valósította meg. 43 méteres magassággal és 32 méteres átmérővel rendelkező kupolájával Szinán megelőzte az Ayasofyát, és monumentális alkotást hozott létre a Szelim-mecsettel. A korszak technikai tudására gondolva Szinánnak sikerült megvalósítania a lehetetlent. A Szelim-mecset óriási kupolájának külső hatását a minaretekkel hangsúlyozta. A kupola négy oldalán kecsesen az ég felé emelkedő minaretek a világ második legmagasabb minaretjei. A Szelim-mecset óriási kupolájának igazi hatása a belső térben érzékelhető. Mivel a mecset belsejét nem tagolják oszlopok, ezért nagyon nagy és tágas hatást kelt, és az egész gyülekezet egyetlen területen gyűlhet össze. Nincs elég időnk leírni azt az érzést, hogy milyen hatással van az emberekre és milyen érzelmeket vált ki… Az a legjobb, ha a kupola alatt vagyunk, és átérezzük ezt a hatást...

Szinán apró ablakok százait helyezte el a mecset falain és kupoláján, hogy megfelelően megvilágítsa a Szelim-mecset nagyméretű épületét. A mecset belső díszítése éppoly lenyűgöző, mint az építészete. A fa, gyöngyház, márvány finom megmunkálásával és a csempemotívumok legszebb példáival igazi vizuális lakomát kínál a mecset belseje. A szószék és az imafülke a márvány megmunkálásának remekművei közé tartozik.

A Szelim-mecset és komplexum egy csodálatos épületegyüttes, amely egybeolvad Edirnével, és talán a város felett áll. Technikai tökéletességének köszönhetően nem érintik a földrengések és más természeti katasztrófák, dacol az évekkel… Ez Mimar Szinán legpompásabb alkotása, és a mecsetek fejlődése szempontjából az oszmán építészet csúcspontjának számít.

Ma a Szelim-mecsetről és komplexumról beszéltünk, az első mecsetről, amely felkerült az UNESCO kulturális alkotásainak listájára, és amely mérete és esztétikai értéke révén az emberi zsenialitás egyik remekművének számít.