VÍZKULTÚRA 17

Aszpendosz ma Antalya Serik körzetében található. A várost a Köprüçay folyó közelében alapítottak, amely biztosította számára a Földközi-tengerhez való elérést. A település rövid idő alatt fejletté vált, és meghatározó szava lett a földközi-tengeri kereskedelemben. Saját pénzt veretett, amely az egész Földközi-tenger mentén elfogadott és értékes fizetőeszköznek számított. Talán meglepőnek fogják találni, de a mindinkább gazdagabbá vált Aszpendosz legfontosabb bevételi forrása a só volt! Persze a folyónak köszönhetően olívát, szőlőt és gabonát is szállítottak, de a város lakosai a legtöbb bevételt a sóból szerezték.

Az ókorban összefonódott a mitológia és a legenda. Mert az életük jelentős részét istenek, istennők és a nekik szentelt épületek és művészeti alkotások töltötték ki… Anatólia régiója több száz kultúrának adott otthont, és talán emiatt lehet olyan sok történettel és mondával találkozni itt. Legendává vált történeteket beszéltek el… Ezek egyike Aszpendoszról szól.

A monda szerint a császár úgy döntött, hogy férjhez adja a lányát, de egy feltételt szabott: a vőlegényjelöltnek a leghasznosabb alkotást kell készítenie a város számára. Természetesen a kérők számos alkotást készítettek, de ezek közül kettő gyakorolta a legnagyobb hatást a császárra. Az egyik a vízvezeték, amely nagyon messziről hozott vizet a városba, a másik pedig a rendkívüli szépségű színház volt. A vízvezeték meg fogja oldani a város vízproblémáját, azért ezt akarta választani a császár. Azonban a császár lánya rajongott a művészetért, és megpróbálta meggyőzni az apját, hogy inkább a színházat válassza. A császár sem maradhatott közömbös a színház hatásos akusztikája és építészeti kidolgozottsága iránt, és végül a színház építőjéhez adta a lányát… Igen, így szól a monda, és meg lehet érteni, hogy miért volt nehéz a döntés a császár számára, mert a vízvezeték és az ókori színház még ma is vetekszik egymással. Egyesek számára Aszpendosz legfontosabb épülete a mérnöki zsenialitás mintájaként szolgáló vízvezeték, mások számára viszont az akusztikai csodának számító ókori színház!

Kezdjük Aszpendosz vízvezetékével… Rögtön szögezzük is le, hogy mi egyiket sem tartjuk magasabb rangúnak a másiknál, csupán azért vesszük előbbre, mert programunkban a víz anatóliai útjáról beszélünk… Aszpendosz vízvezetéke az egyik legszebb ókori akvadukt, amely napjainkig fennmaradt. A mai mérnökök a hidrológia kimagasló értékű műveként tekintenek rá. A régészek számára is különleges jelentősége van, mert a világon máshol nincs több példája ezeknek a vezetékeknek.

Kezdetben ciszternákból és kutakból elégítették ki Aszpendosz vízszükségletét. A római korban viszont a mérnökök egy vízi útrendszert építettek, hogy vizet hozzanak a várostól északra lévő Torosz-hegységből és a völgyekből. Egy faragott kőblokkokból álló csatornával 25 kilométerről hozták el a vizet a városba! A csatornákon érkező víz eljutott a pompás Aszpendosz vízvezetékébe, amelynek végén a két oldalán található víztornyokban raktározták el őket. Ezek a tornyok szabályozták a víznyomást, és biztosították a víz elosztását a város számára.

Alapvetően a római kori mérnökök számára megszokott megoldás volt, hogy vezetékeken keresztül szállítsák a vizet. Általában a vízhiány miatt gyakran használták ezt a megoldást a római városokban. Azonban az aszpendoszi akvaduktnál alkalmazott technika jelentősen meghaladta a korszak többi vízvezetékében alkalmazott megoldásokat. Ezek a vízvezetékek szifonrendszerek és víztornyok bonyolult működési elvével rendelkeztek, és magas fokú mérnöki kvalitásokat igényeltek. A víz folyásának sebességét szabályozó két szifon, amelyek napjainkig is fennmaradtak, nagy jelentőséggel bírnak a kor mérnöki tudományának megértése szempontjából. És mind a vízvezeték építése, mind pedig a kor mérnöki tudományának színvonala ámulatba ejti napjaink tudósait. Még mindig kísérleteket végeznek és tudományos cikkeket publikálnak Aszpendosz vízvezetékével kapcsolatban.

A mérnöki szempontból remekműnek számító vezeték építészeti nézőpontból is rendkívül hatásos és esztétikus… Formája, építési technikája, valamint a mesteri kőműves munka ámulatba ejti azokat, akik látják.Térjünk át Aszpendosz színházára… Szinte megáll az idő, amikor megpillantják ezt a helyet…

Eláll a lélegzetük, amikor meglátják ezt a pompás római kori épületet, amely a legjobb állapotban maradt fenn a világon! Ennyi év ellenére is ilyen szilárdan áll önök előtt Aszpendosz!

Ez a színház azon ritka, máig fennmaradt római színházak közé tartozik, amelyeknek az ülőhelyeit és a színpadi épületét egy egészként tervezték meg… Funkcionális szempontból is a tökéletes tervezés mintájának számít. A 15 ezer fő befogadására alkalmas színház legimpozánsabb része a kétszintes színpadi épület és annak belső homlokzata… Az építmény homlokzatát teljes egészében márvány borította. Ezeknek a márványborításoknak köszönhető, hogy napjainkig is fennmaradhatott. Ez a bámulatos homlokzat 40 oszlopból, falbemélyedések közé helyezett szobrokból és domborművekből áll. Öt kapu található, amelyen a színészek a színpadra léptek. A színház legfelső szintjén található, 59 boltozatból álló boltívek pedig még tovább növelik az ember ámulatát!

            Mégis e művészi színvonalon megépített színháznak a legimpozánsabb aspektusa a tökéletes akusztika!… Az ókori építészek különleges figyelmet szenteltek az akusztikának. A hatásos akusztika elérése érdekében figyelembe vették a talajszerkezetet, a széljárást, az ülőhelyek elhelyezkedését, és számos különböző kérdéssel foglalkoztak annak érdekében, hogy a színház minden részén hallani lehessen a hangot. A fejlett geometriai ismereteknek köszönhetően rájöttek, hogy az ideális forma kör alakú. Aszpendosz színháza egy nagyszerű akusztikus csoda, ahol a színpadon suttogva elmondott szót még a legfelső sorokban is hallani lehetett… Úgy vélik, hogy Aszpendosz színházában bronzedényekkel biztosították, hogy a hangok a hátsó sorokba is veszteség nélkül eljuttassák. Nagy valószínűséggel ezeket a különböző méretű és formájú edényeket aprólékos matematikai számítások után helyezték el. Ezenkívül a színház építésénél használt mészkő is köztudottan elnyeli a hangot és csökkenti a visszhangot.

A színpadi épület bejáratának két oldalán található görög és latin feliratok szerint a színház építését a város két gazdag testvére támogatta. A szeldzsukok idején módosításokat végeztek az épületen… Az épület északi és déli tornyain lévő vakolatok, vörös cikk-cakkos motívumok és a falakon található domborművek alapján úgy gondolják, hogy „szeldzsuk palotaként” használták. A város később a Török Köztársaság idejéig elvesztette a jelentőségét, és Mustafa Kemal Atatürk adott rá utasítást, hogy hozzák rendbe és vegyék újból használatba, amivel visszanyerte az általa megérdemelt jelentőségét.

Röviden ejtsünk szót az ókori vízvezetékeivel és színházával az UNESCO világörökség ideiglenes listájára felkerült Aszpendosz többi figyelemre méltó épületéről is… Ez a rendkívüli szépségű ókori város minden évben több ezer turistát vonz magához a kétezer éves, kétemeletes vásárcsarnokával, római fürdőivel, bazilikájával, emlékkútjával (nimfeum), tanácsépületével, hellenisztikus templomával és oszlopsoros csarnokával (sztoa).

Nehéz ilyen rövid idő alatt bemutatni Aszpendoszt… Be kell járni ezt az ókori várost, le kell ülni a színház legfelső soraiba és a saját fülével kell meghallgatnia, ahogy a színpadon suttogva beszélnek! A saját szemével kell látnia az ókori vízvezetéket, amely egy másik világba viszi el, különösen a napnyugta pillanatában, tanúja kell lennie ennek a sok évszázaddal ezelőttről származó pompának!