VÍZKULTÚRA 14

Isztambul, 8500 éves történetével... harcoltak érte, meghódításával lezárult egy korszak, és új kezdődött, Isztambul ráütötte bélyegét a történelemre. Számtalan könyv, vers, tanulmány és film témája, költők, írók, művészek, politikusok városa! Évezredek alatt emberek milliói telepedtek le itt, a jobb élet reményében vagy csak szépségétől lenyűgözve, két kontinens városa!

Isztambul 3 birodalom fővárosa, számos kultúra hazája, ilyen rövid idő alatt lehetetlen bemutatni. S nem is elég beszélni róla, el kell jönni, megnézni és felfedezni, együtt lélegezni vele. Ha még nem látták, meghívom önöket Isztambulba, most pedig beszéljünk a vizeiről! Mert sokat lehetne beszélni Isztambul, a római, bizánci és oszmán birodalom fővárosa és a víz kapcsolatáról.

Isztambul vezetői számára a kezdetektől gondot okozott, hogy a városnak nincs a lakói számára elegendő vize. Talán még a folyamatos támadásoknál és védelemnél is nagyobb gondot jelentett a víz, főleg, hogy a város lakossága egyre nőtt. A közelében nincs folyóvíz vagy más vízforrás, a föld alatti forrás is kevés… a víz problémájának megoldásához kezdetben ciszternákat, medencéket, átemelőket, később a víz eljuttatásához vízvezetéket használtak a rómaiak. A vizet vezetékeken és csatornákon hozták a városba, ahol ciszternákban tárolták, onnan osztották el a kutakba, fürdőkbe és más közlétesítményekbe. Ezért Isztambul a római kor legtökéletesebb vizes létesítményeivel bír.

A város vízszükségletének fedezéséhez az első munkálatok Hadrianus császár idején kezdődtek. Az Isztambult fővárosává választó Konstantin elkezdte újjáépíteni a várost. Nagy hangsúlyt fektetett a vízre, új fürdőket, emlékkutakat építtetett, kijavíttatta a vizes létesítményeket.

Miután a birodalom fővárosa lett, a népesség és a vízigény is nőtt. Konstantin halála után Valens császár idején a városban már kínzó volt a vízhiány. Úgy döntött, hogy a nagyon távoli Trakyából hozat vizet. Trakya forrásainak szintje az évszak és az eső függvényében változik, vagyis lehetetlen mindig ugyanannyi vizet biztosítani. Ezért a vizet nemcsak el kellett juttatni a városba, hanem raktározni is. A csatornák és vízvezetékek építésében mester rómaiak nagyon messziről, rengeteg erőfeszítéssel, csatornákban és akvadukt segítségével hozták a vizet Isztambulba. Az akvadukt voltaképpen egy két pontot összekötő híd, melyen vízvezeték található, célja a víz különböző akadályokon, például völgyeken való átjuttatása. Az akvaduktokon a városba hozott víz a város legmagasabb pontján lévő víztoronyba vagy „maksembe” jutott, innen osztották el a vizes létesítményekbe, utcai kutakba és házakba. A vízelosztó hely jelentésű „maksemet” elsőként a rómaiak építették, de később az oszmán időkben is sokat használták.

Isztambulban a víz útjait a 2000-es években kezdték régészeti feltárásokkal és műholdak segítségével felmérni, s a valódi hosszuk nem 240, hanem 551 kilométernek bizonyult! Igen, Trakya hegyeiből-völgyeiből Isztambulig 551 km a víz útja! Ez Törökország kelet-nyugati kiterjedésének egyharmada, és a rómaiak leghosszabb vízvezetéke. Ez a hosszú csatorna 60 akvadukton és számos alagúton át ért el Isztambulba. Ezért ez a mérnöki siker az antik világ egyik kiemelkedő öröksége, és a legnagyobb a hasonló rendszerek között.

A Valens császárról elnevezett Valens akvadukt, mai nevén Bozdoğan Akvadukt a víz hosszú útjának egy kis része. Ne tévesszen meg a „kis” jelző, mert ez az akvadukt 970 méter hosszú! A történelmi félszigeten váratlanul, lenyűgöző látvánnyal tárul fel! A Valens akvadukt nemcsak a római, hanem a bizánci időkben is fedezte Isztambul vízszükségletét, létfontosságú volt. Fatih Sultan Mehmet Isztambul meghódítása után végzett átalakításaival az oszmán időkben is használták, és mintegy 1500 éven át látta el vízzel Isztambult.

A római vizes építészet jellemzőit tükröző történelmi akvadukt ma is Isztambul egyik szimbóluma, s a város egyik legismertebb épülete. Mert a mérnöki és építészeti csoda, a Valens akvadukt ma a történelmi félsziget közepén és legforgalmasabb útjain áll, élő bizonyítékaként az évekkel szembeni kihívásnak… a Valens akvadukt talán nem tudja elmondani, amit a századok alatt látott, talán csak az érdeklődő fülekbe súgja bele… a lenyűgöző méretű akvaduktot látva mi is tiszteletet érzünk az évszázadokkal ezelőtti építők iránt.

A rómaiak a vizet közegészségügyi szolgáltatásnak tartották. A víz nemcsak az életben maradáshoz kellett, más jelentést is hordozott számukra… a rómaiak az isztambuli vízhiány miatt alagutakat, csatornákat, akvaduktokat és víztornyokat építettek. Ezek mindegyike építészeti remekmű, s napjainkig Isztambul városképének elválaszthatatlan része.

Az akvaduktok, melyek részletes számításokat igényeltek a víz akadálytalan folyása érdekében, a római mérnöki tudomány későbbi korokra hagyott öröksége. Anatóliában számos, a ma ismertetett vizes létesítményekhez hasonló példája található. Önöket is várjuk, hogy nézzék meg az évszázadokhoz kihívást intéző, az embert egy másik korba vivő Valens akvaduktot.