VÍZKULTÚRA 7

A király néz terméketlen földekre, amelyeket hegyek és meredek sziklák vesznek körül… Gondolkodó és szemlélődő… Végtelen víz van előtte… Nem tudja eldönteni, hogy tenger vagy tó, mert annyira nagy… Addig nyúlik, ameddig a szeme látja… Ez a nagy víz hirtelen jelentéktelenné teszi a hegyeket és terméketlen földeket a király szemében… A király felejti el a gondolatait, megvilágosodik az arca. Mert ha víz van, akkor van élet! Ha víz van, minden ott van, minden lehetséges! A király úgy dönt, hogy itt telepedik le a népével…

Törökország keleti részében nagyon kemények az éghajlati viszonyok, de ennek ellenére egy erős királyság az időszámításunk előtt első évezredben kialakult a tengerszerű méretű vízforrás közelében. Törökország legnagyobb tava, a világnak legnagyobb sós vízű tava a Van-tó. Ez a tó közelében létesült az Urartu civilizáció. Az urartuiak nagyon hozzájárultak mind anatóliai, mind a világörökséghez a kulturális, művészeti, építészeti és mérnöki tereken.

Az Urartu állam fővárosa Tuspa volt, mely mai Van város. A Van-tó medencéjében alapított civilizáció nyomot hagyott a történelemben két évszázadban. Ez a civilizáció előtérbe került, mind a víz, mind az építészet, mind ásványi anyagok feldolgozása terén. Az urartuiak formálták a nehéz feltételekkel tele földrajzot, a mezőgazdaságra alkalmassá tették, építették olyan vízépületeket, melyeket napjainkban is használnak.

Az ásatásokból és kutatásokból kiderül, hogy az urartui királyok fontosnak tartották a vízépületeket, és több, mint 60, vízgátat, műtavat, öntözőcsatornát építtettek. Ez a szám valóban hihetetlen volt az akkori időszakban! Az érdekes, hogy akkori időszakban a világon nem volt ennyi vízépület! Az is érdekes, hogy legalább egy felirat található a vízgátak és vízcsatornák mindegyikében. Ezekre a feliratokra rá vannak írva, hogy a királyok vízgátakat és egyéb vízépületeket építettek a föld művelése érdekében. minden király saját neve is rá van írva a feliratokra… A vízgátaknak, műtavaknak és csatornáknak köszönhetően rendszeresen öntözték a terméketlen földeket, és a vizet szisztematikusan elosztották az emberek számára. Így először az Urartu Királyság idejében rakták le az öntözésen alapuló mezőgazdaság alapját. Az Urartu civilizáció nagy szerepet játszott e hagyomány megindításában és fejlesztésében, amely átkerült a perzsa, hellén, bizánci és oszmán-török civilizációkra a következő időszakokban.

Szakértők az Anatólia és Kisázsia legnagyobb „Hidraulikus Civilizációjának” vagy „Vízgát Térségének” nevezik a térséget. Őskorban nagyon nehéz volt az éghajlati feltétel, ennek ellenére napjainkban is még léteznek ezek a vízépületek. A 2700 évvel ezelőtt épített csatornákról és vízgátakról beszélünk. Egy 2700 évvel ezelőtt élt civilizáció olyan csodálatos munkákat végzett az építészeti és mérnöki tereken, ezek a vízépületek fennmaradtak napjainkig annak ellenére, hogy földrengési zónában vannak. Csodálatos-e? Ezek a vízépületek egyike az 50 méternél hosszabb csatorna, mely viseli Menua az urartui király nevét. Ezt a csatornát a világ vízmérnökség csodájának számítják. Napjainkban is életet ad a térségnek, amint 2700 évvel ezelőtt volt. A napjainkban Samrannak nevezett csatorna neve alapszik Semiramis asszír királynőn, és Semiramis neve idővel Samranná vált. De nincs pontos információ erről.

Egy más csodálatos vízépület a Kesisgöl vízgát. Szakértők szerint az urartuiak által épített vízgátak, műtavak és öntözőcsatornák nem hasonlítanak a világ bármely táján épített vízépületekhez. nem csoda, hogy Anatóliában találhatók a vízhasználatra vonatkozó legfontosabb épületek.

Az urartui királyok az általuk épített öntözőberendezésekkel a mezőgazdaság és állattenyésztés nagyon fontos pontjává tették a térséget. Az ásatások során találtak több üvegre, amelyek tartalmaztak nagy mennyiségű ételt és italt. A hüvelyesektől az árpáig és a búzáig, a szőlőtől s szezámolajig sokféle termék volt a kockákban, és ez megmutatja, hogy az urartuiak nagyon fejlődtek a mezőgazdaságban.

Természetesen az urartuiak nemcsak vízmérnökség, hanem az építészeti és fémmegmunkálási téren is kerülnek elő. Az akkori időkben amikor beszéltek kő- és fémmegmunkálási mesterségről, az észbe jutott első civilizáció volt az Urartu Civilizáció.

Amint a műsorunk kezdetén mondtunk, az urartuiak lakhelyében meredekek voltak a hegyek, kemény volt az éghajlat. Az urartuiak építettek városokat, nagy erődítményeket és vízépületeket.

Az urartuiak egy bizonyos terv szerint építették a városukat. Az épületeket teraszok formájában helyezték el a lejtőkön, és az erődítmények hasonlítottak piramisokhoz. A védelmi rendszerek jellegzetessége volt ez.

Az urartui királyok létrehoztak egy olyan építkezési politikát, mivel az emberek letelepedtek a van-tó medencéjében. Tuspa főváros az idejének legpompásabb és legnépesebb városa volt. A várostervezésben a széles utcák meredek utcákkal való keresztezését „rácstervnek” nevezték. Tuspa főváros a legrégebbi városok egyike volt, ahol használták a rácstervet.