VÍZKULTÚRA 6

Az Anatóliában letelepedett civilizációk fontos és láthatatlan nyomokat hagytak a kultúrában, a művészetben, az építészetben, a tudományban és a technológiában. Ezért az anatóliai földrajz mindig kiemelkedett a régészeti örökségével. Ennek az örökségnek fontos részét képezik a vízépületek. E téren Törökország a világ előkelő országai egyike, mert ezek az épületek mindegyike egy szabadtéri múzeum jellegű.  

Anatóliában vannak olyan vízépületek, amelyek napjainkban is funkcionálisok, és az egyetemes kulturális örökségként fogadják el azokat. Tudják-e, mi a legrégebbi vízépület ezen a földön, és hány éves? Ez egy vízgát, és 3000 éves múltja van. A világlegfontosabb civilizációi egyike hettiták, akik nagymértékben hatottak Európa és Közel-Kelet mitológiájára, nyelvére, vallására, politikájára, idejében építették ezt a vízgátat. A corumi Alacahöyükben végzett ásatások során került napfényre az Alacahöyüki Hettita Vízgát, mely a világnak működő legrégebbi vízgátja. Nehéz elhinni, de manapság az alacahöyüki gazdák az ősi, ezer éves gátnak vizével öntözik a szántóföldjüket.

A történelem kezdete óta az emberfia előbb félt attól, amit nem tudott, majd megértette azt, ami megijesztette őt, és megtanulta megvédeni ettől. Hasonló folyamatot tapasztaltak a vízzel való kapcsolatban is. Annak ellenére, hogy a víz egy életet adott nélkülözhetetlen erőforrás, az ember félt tőle, mert okozott pusztításokat. Áldozatot mutattak be a víznek, hogy ne károsítsa az embereket árvizekkel, áradásokkal vagy aszályokkal. Az ókori civilizációk szentnek tartották az eget vagy a földön levő néhány tárgyat. A hettiták is szentnek tartották a vizet, a vízforrásokat, a tengereket, a tavakat és a folyókat, és emlékműveket állítottak fel azok nevében. A víz mellett építették a városaikat és különösen a templomaikat. A templomok mellett pedig építettek szent medencéket, mert tisztán kellett lenni az Istenek előtt. A hettiták építettek gátakat, tavacskákat, monumentális vízműveket, és így előkerültek Anatólia első vízépületei is.

Anatólia az ismert legrégibb neve a „Hatti Országa”… Az ezekben a földekben kialakult első civilizáció a Hatti civilizáció… Alacahöyük a hattik idejének legnagyobb városának számítható. A hettiták idejében is folytatta a fontosságát, és a vízforrásokról híres városként említették róla az ékírásos forrásokban is. Ugyanekkor a hettita állam és hadsereg védelmezője Napistennő városának is számítják Alacahöyük várost. A hettiták idejében a „Vízforrások Városát” jelentő Arinnának nevezték ezt a várost.  Hogyan lehet, hogy vizekről vált híressé az Anatólia közepén fekvő város, melyet többször aszály fenyegetett?

Azon  a földrajzi helyen, ahol letelepedtek a hettiták, kemény volt az éghajlat, öntözésre nem volt lehetőség, ezért a földek nem voltak termékenyek. A rátalált ékírásokban gyakran szó esik az eső imádságról és aszályról. Ez pedig bebizonyítja, hogy ez a civilizáció sokat szenvedett vízkérdéstől. Ezért a hettitáknak ki kellett fejleszteniük a térségnek és éghajlati feltételeknek megfelelő rendszereket. Mind napiéletre, mind aszályos időkre, mint az aszály utáni éhségre gondolva fejlesztettek egy esőn és mesterséges öntözésen alapuló rendszert. Ezen kívül gátakat, tavakat, medencéket, ciszternákat, csatornákat és vízgátakat építettek, hogy öntözzék a földjüket, kielégítsék az életszükségletüket és ellenőrizzék a vízáradásokat.

Így a hettiták Alacahöyükben építették Anatólia első vízgátjai egyikét. Tudjuk, hogy ezt a vízgátat építtették a hettita királyok az anatóliai nagy szárazság után. Az Alacahöyüki Hettita Vízgát nemcsak Anatólia, hanem a világnak is első vízgátja, amely napjainkban is még működik. A gátat a sziklák faragásával építették, és rendelkezik olyan mechanizmusokkal, melyekkel kiürítették a felesleges vizet, mint mai gátak. Tiszta és szennyvíz csatornákat is lehet találni a régészeti területekben.

A hettiták vízgátakat építetek más városokban is, ahol telepedtek le. A vízgátak helyválasztásában szem előtt tartották a vízszükségletét vagy felszín alakját. A medencéket a síkságokon, a teraszokat pedig a magas dombokon építették. Amikor megvizsgáljuk a hettiták által Kayseri, Konya, Sivas és Corum városokban építette vízgátakat, megérthető, hogy a hettiták nagyon fejlettebbek voltak matematikában és mérnöki téren.

Természetesen a hettiták nemcsak vízgátakat építettek…A sziklákba ásott ciszternáknak köszönhetően gyűjtötték az esővizet. Ezen kívül a hettiták építettek tartályokat és medencéket a víztárolásra. Ezt a tárolt vizet pedig az agyagból készült csövekkel szállították házakba. A hettiták olyan szabályokat is meghatároztak, melyek szerint évente legalább egyszer tisztították a vízépületeket, megvédték azokat szennyezéstől, és megbüntették azokat, akik kárt okoztak a vízrendszerekre. Emlékeztessünk arra, hogy ezek a dolgok körülbelül 3000 évvel ezelőtt történtek, és még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a hettiták nemcsak Anatólia, hanem a világtörténelem és a civilizáció szempontjából is nagyon fontosak.

Ha kíváncsiak arra, röviden szót ejtünk Alacahöyükről. Alacahöyük városlakói ismertek kőművességről és vasmunkáról. A régészek külön helyre helyezik a városlakóit, a sírszobák és a sírszobákban rátalált ékszerek miatt. Alacahöyük a Corum város déli részében fekszik. Fontos hellyel rendelkezik az Anatólia kulturális örökségében, mert a Török Köztársaság első nemzeti ásatását végezték ebben a városban. A Török Köztársaság alapítója Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezésére a világtörténelem egyik fontos részévé vált. Az ásatások során Alacahöyük városban találtak négy rétegre, melyek római, hellén, szeldzsuk-török és oszmán-török korokból valók. Az ásatások során rátalált leletek hozzájárultak az akkori idők kulturális, gazdasági, politikai és társadalmi szerkezetének megértéséhez. Ezeket a leleteket kiállítják az Ankara Anatóliai Civilizációk Múzeumban és a Corum Alacahöyük Múzeumban. Ezek a leletek fényt derítenek Anatóliának és az emberiség múltjára.