VÍZKULTÚRA 2

Vajon gondoltak-e, hogy egy vízmentén kell élnie? Ha nincs külön érdeklődésük, nagy valószínűleg nemet mondanak, mert napjainkban azaz modern világban, mint iskola, munka, család, stb., más tényezők meghatározzák a lakhelyünket. Pedig a létezése óta emberfia előnyben részesített egy vízmentén levő lakhelyet. Kutatások szerint az első emberek időnként mocsárhelyeken, időnként vízben építették a lakhelyüket. Cél az volt, hogy ivóvizet szerezzenek, kielégítsék a táplálkozási szükségletet, és könnyen védjék meg magukat a támadásokkal szemben.

Idővel az emberek foglalkozni kezdtek mezőgazdasággal. Ebben az időszakban is az emberek előnyben részesítették a folyó-, tó-, tengerpartját. Vajon az akkori időkben az emberek hogyan szállították a vizet? Előbb a lopótökkel és bőrrel szállították a vizet, de ezekkel nagyon kevés vizet szállíthatottak. Majd az ágakból, nádakból készítettek kosárakat, melyekkel nem lehetett szállítani vizet. Majd pedig agyagedényt talált az emberfia. Az emberek nagyon távol helyekre is tudtak szállítani vizet az agyagedényeknek köszönhetően.

Ebben az időszakban az emberek kontroll alá vették a folyókat is. Már a termesztéshez nem volt szükség az esőre, és lehetőség nyílt arra, hogy bármit műveljen, amikor csak akar. Így ahelyett, hogy a természettől függne, az ember fokozatosan uralkodni kezdett a természetben, és letelepedett  természetes kikötők és folyók közelében. Lassan, de biztonságosan lépett a civilizációba.

Így a folyók nem voltak erőteljes, rettegett és ismeretlen lények, melyek árvizekben megölték az embereket. Az ember már nem félt tőle, kiváncsi volt rá. Rövid idő múlva egyszerű tutajokat is készíthet, elviheti vele az edénybe töltött vizet. A kereskedelem kezdetének tartott csere alapján utazni kezdett.

Természetesen egy idő múlva az emberek számára kezdtek elégtelenek lenni ezek a korlátozott utazások. Kiváncsi voltak azokra a csodálatos, nagy sós vizekre ott, ahol a folyók véget érnek. Most olyan járművekre volt szüksége, amelyekkel az ismeretlen érdeklődésével és kíváncsiságával hajózhatott a nyílt tengeren. És az emberek vitorlásokat, kishajókat, hajókat kezdtek építeni. Óriási világ volt, amit most felfedezni kellett!

A vízzel való kapcsolat, az általunk ismert első civilizációktól kezdve, lehetővé tette az emberek számára, hogy a vízkészletek köré telepedjenek és olyan kultúrát teremtsenek, amely vízzel életre kel. A folyóknak és tengereknek köszönhetően az emberiség fontos felfedezéseket tett és fontos fejlesztéseket hajtott végre. Szinte az összes ősi település, amely tanúja volt az emberiség történetének, a víz sélén jött létre. A civilizáció virágzott a víz körül, az emberek vízzel elevenedtek meg, a víz az emberrel más pontra fejlődött. Az ember a vizet a természeti létből olyan létté változtatta, amelyet saját céljaira és szükségleteire használ. Csatornákkal, sőt gátakkal is sikerült irányítani a vizet. E fejlemények után számos falu vagy város jött létre e vizek körül, amelyek évezredek óta a maguk módján folytak.

Kíváncsi vannak-e, melyik falvak, városok? Melyik civilizációk? Vannak olyanok is, melyek ma is léteznek, és olyanok vannak, melyek az emberiséghez való hozzájárulásukkal folytatják hatásukat annak ellenére, hogy elpusztultak.

Elsőbbséget tulajdonítottunk a mezopotámiai civilizációnak, mert ez fontos része annak a földrajznak, ahol élünk. Két folyó élénkíti fel Mezopotámiát: Eufrátesz és Tigris. Elámok, asszírok, babilóniaiak, sumérok és akkatok éltek ez a két folyó szélén. Egyiptom éltető ereje Nílus sem hozott össze annyi civilizációt. Az egyik első mezopotámiai civilizáció a világ ismert legrégibb civilizációja sumérok.

Sumérok nagy hozzájárulást tettek az emberiséghez, mert elsőként találták meg és használták az írást. Az írás áttörést jelent a történelemben, és az emberiség történelmének első kommunikációs eszközének számítható. A sumérok lecsapolták a mocsarakat, öntözőcsatornákat építettek, megakadályozták az áradásokat. Így növelték a termelést, és javították a kereskedelmet. A kis sumér falvak váltak nagyvárosokká. A viklágtörténelem egyik legismertebb mezopotámiai civilizációja a babiolóniaiak, akik alapját is rakták le a sumérok. A babilóniaiak írták az első átfogó alkotmányként elfogadott “Hammurabi-törvényeket”. A babilóniaiak, akik nagyon jól tudták a víz fontosságát, a vízzel kapcsolatos cikkeket is mellékelték ezekhez a törvényekhez.

Egy másik fontos civilizáció az egyiptomi civilizáció, melynek hatása még tovább tart. Ez a civilizáció létesült a Nílus-folyó körül, amely életet adott a sivatagnak. Az egyiptomiak megfigyelték a csillagok helyzetét az égen a nap vonatkozásában, és kiszámolták a Nílus-folyó áradásának idejétazáltal, hogy elkészítették a Nap naptárat, amely úttörője a mai gregorián naptárnak. Ez a tudás fölényt adott nekik a természettel szemben. Ismert, hogy újrarajzolhatták az árvizek után lerombolt mezőhatárokat, és timsó segítségével ivóvízzé tették a vizet. A piramisok, a papiruszok és a hieroglifák az egyiptomi civilizáció ajándékai a világ számára.

A Földközi-tenger pedig több folyónak, édesvízkészleteknek és a tengernek köszünhetően otthont adott az ismert első civilizációknak. Az Anatólia nyugati részét is képező Földközi-tengeri civilizációk is létesültek vizes területeken. A világ hét csodája között szereplő Efézusi Artemisz templomot építették Ioniában. Az antikkor leghatalmasabb nagyvárosaiból egyike Milet a Nagy és Kis Menderesz platón alakult ki, és a pénzt megtalált lídiek Gediz-platón, görögök és fönencék a Földközi-tenger partjain telepedtek le.

A világ másik nagy civilizációja a kínai civilizáció. Ez az ősi civilizáció két nagy folyó, Gökirmak és Sariirmak partján jött létre és fejlődött. Az indiai civilizáció pedig az Indus-folyó és Gangesz-folyó partján jött létre.