Március 18. a Gallipoli ütközet és mártírok emléknapja

Az 1914. november 3. és 1915. március 18. között a Dardanellákon zajló tengeri csatasorozat .s a Gallipoli-félszigeten 1915. április 25-1916. január 8-9. között zajló szárazföldi ütközet a török történelem legfényesebb győzelmei közé tartozik.

Çanakkale tengeri és szárazföldi csatái az 1800-as évek vereségei után ismét megerősítették Törökország katonai és politikai jelenlétét.

Ezeket a győzelmeket a zseniális vezetőnek, Atatürknek köszönhette a török nemzet. Mustafa Kemal ragyogó csillaga fakasztotta a hajnalt március 18-án a Gallipoli-félszigetre, ez a győzelem megmutatta Törökországnak a nemzeti öntudathoz vezető utat, és lefektette a török függetlenség alapjait. Çanakkale csatáiban a szülőhazáját végő megsebzett nemzet legyőzte a számát is felszerelését tekintve is vitathatatlan fölényben lévő ellenségét. Ezzel beírta magát a világ haditörténelmébe, és a török történelembe is a hősiesség és nemesség legendáival.

Március 18-án, a Gallipoli ütközetben nyilvánult meg először Mustafa Kemal Atatürk hősiessége, ez a személyiség, aki aztán 1922. szeptember 9-én a török nemzetet a világ tiszteletre méltó helyére emelve végső győzelmet aratott. Ennek erkölcsi alapját pedig kétségtelenül a gallipoli győzelem adta.

A Gallipoli ütközet csatáiból és győzelmeiből született a török honvédő és függetlenségi háború, ismét fellángolt a nemzeti identitástudat és szellemiség, és a törökség így nyerte el dicsőséges és kiválasztott helyét a történelemben. Ha nem ilyen nemes győzelmek álltak volna a függetlenségi háború hátterében, akkor 1919. május 19. után Mustafa Kemal Paşa sem tudta volna olyan könnyen maga köré gyűjteni mindazokat, akik őt így Gallipoli hőseként és az Isztambulba az ellenség ellen vonuló parancsnokként ismerték.

Ebből a szempontból Canakkale helye rendkívül fontos a török nemzeti történelemben, az I. Világháborút követően az újraformálódó világot és annak politikai rendszereit is új formára alakította, átrajzolta a politikai határokat, és a korszak három nagy birodalma (Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán és Orosz Birodalom) leomlottak, és helyükön új nemzetállamok léptek a történelem színpadára, ami szintén szoros kapcsolatban áll ezzel a győzelemmel. A győzelem hatása az orosz cári birodalom összeomlása által tovább gyűrűzött. Ha a Canakkaléban aratott győzelem az I. Világháború más frontjain is folytatódott volna, és Törökország Németországgal együtt, vagy csupán az oszán Birodalomként győztesen került volna ki a háborúból, a világ formája, politikája kétségkívül másként alakult volna.

A Gallipoli ütközet meggyógyította a török nemzet balkáni háborúkban szerzett mély sebeit és szégyenérzetét, és legfontosabb eredménye, hogy mint már fentebb említettük, az egész világ megismerhette Atatürköt és a török nemzetet.

Atatürt győzelmének alapja a honvédő háborúban a Gallipoli ütközet volt. Azt is lényeges, hogy a Gallipoli-félsziget térségében folyó tengeri és szárazföldi csatákat nem helyes egymástól függetlenül vizsgálni. Mindkettő szorosan összefügg egymással és kiegészítik egymást, ezt nem szabad elfelejtenünk.

A későbbi években a főparancsnok, akiben a nemzet hitt és bízott, a törökség életerejét a béke koszorújaként helyezte az Égei-tenger vizeire. Ezért a március 18-i canakkalei szárazföldi ütközetben aratott győzelemmel a török nemzet 5000 éves történelmében soha ki nem törölhető betűkkel írta be magát, és ezt az egész világgal tudatta a függetlenségi háború során is.

A március 18-i győzelem az első azon hatalmas, történelmi győzelmek sorában, mely megakadályozta, hogy az ellenséges flotta benyomuljon Isztambulba, és a birodalmat még abban az évben megdöntse.

A canakkalei szárazföldi győzelem pedig lehetővé tette, hogy az Oszmán Birodalom 1918. október 30-ig, a mondrosi tűzszünetig talpon maradjon, és a hozzájárult a második győzelemhez, amely a világtorténelmet is befolyásolta azáltal, hogy az I. Világháborút legalább 2 évvel meghosszabbította.

Ha nem lett volna a canakkalei győzelem, az Oszmán Birodalom fővárosát, Isztambult a szövetséges erők megszállták volna, így az orosz cársághoz a legrövidebb úton eljutott volna szövetségegseinek segítsége, hamarabb legyőzték volna Németországot, és talán 1917-ben nem történt volna meg Oroszországban a bolsevik forradalom.

Március 18-a és az azt kísérő szárazföldi győzelmek ekképpen befolyásolta a török történelem és a világtörténelem folyását.

A harc közben a történelemre gondoló, a történelemre gondolva harcoló török sereg és kiemelkedő parancsnokai a Dardanellákat megtépázott hajóikon átkelve úgy érezték, mintha a török zászlót ezekre a földekre először kitűző Gazi Süleyman Paşa az első partraszállás helyéről, a Namaztepéről figyelné őket.

Az egyetlen napba zsúfolva évszázadokat eldöntő győzelmekkel találkozhatunk a török haditörténelemben. Március 18. az évszázadok során a török történelemben látott győzelmek, MALAZGİRT, OTLUKBELİ, NİĞBOLU, KO-SOVA-RİDANİYE, ÇALDIRAN, PREVEZE és DUMLUPINAR csatáiban nyert török győzelmek egyike, és ez a győzelem alapvető irányt adott a XX. század minden politikai eseményének.