Napirendi Elemzés 49

Az Argentínában rendezett G20 csúcstalálkozón a világ vezetői találkoztak, és felső szintű tárgyalások folytak. A kétoldalú tárgyalások előtti csúcstalálkozón az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború, illetve az isztambuli szaúdi követségen meggyilkolt Kaşıkçı megölésére gyaníthatóan parancsot adó szaúdi trónörökös, Muhammad bin Szalman ügye is a fontos témák között volt.

Az isztambuli szaúdi követségen történt Kaşıkçı-gyilkosság után a török hatóságok sikeres nyomozása s a világ közvéleményének nyomása után a szaúdi illetékesek kénytelenek voltak beismerni a gyilkosságot. A Washington Post újságírójának megölésével vádolt személyek ellen megindult a bírósági eljárás Szaúd-Arábiában, de azt nem vizsgálták, hogy a parancsot ki adta ki. Még ha a szaúdi fél a történeteket egyes hivatalnokok túlkapásának állítja is be, a jelek Muhammad bin Szalman szaúdi trónörökösre mutatnak. A sajtóba is kiszivárgott, hogy a CIA által lefolytatott nyomozás szerint is Muhammad bin Szalman áll a gyilkosság mögött.

Miközben folynak ezek az események, a szaúdi trónörökös először arab országokba látogatott, majd az argentínai G20 csúcstalálkozón is részt vett. Az arab világ vezetőit és királyait meglátogató Bin Szalman végül a demokratikus vezetésű Tunéziába látogatott, ami széles körű demonstrációkat váltott ki a helyi lakosság körében. Az arabok a leghevesebben tiltakoztak látogatása ellen, a herceget a Kaşıkçı-gyilkossággal vádoló transzparenseket emelve magasba.

Tunéziai látogatása után Muhammad bin Szalman a G20 konferencián is részt vett, s Argentínában a szaúdi nagykövetségen szállt meg. Figyelemre méltó, hogy Argentínában nem fogadták el, hogy a herceg ellen vizsgálat zajlana, s az argentin igazságszolgáltatás nem fogadta el az ügyet. A G20 konferencián számos vezető ügyelt arra, hogy ne tartózkodjon a trónörökössel egy helyen. A kisebb intenzitású kétoldalú tárgyalásokat folytató Muhammad bin Szalmant Macron francia köztársasági elnök a kamerák előtt bírálta. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök meglehetősen barátilag pózolt a trónörökössel.

A G20 konferencia után az Egyesült Államokban fontos fejlemény történt a Kaşıkçı-gyilkosság és Muhammad bin Szalman kapcsán. A CIA külön tájékoztatást tartott az ügyről a Szenátus egyes tagjainak. A sajtónyilvánosság kizárásával zajló tájékoztató után a kamerák elé álló Corker és Graham szenátorok kijelentették: semmi kétségük afelől, hogy a gyilkosságért Muhammad ibn Szalman felelős. Emellett a török hatóságok legutóbbi döntése két, Bin Szalman legszűkebb köreihez tartozó személy őrizetbe vételéről is azt mutatja, hogy Muhammad bin Szalman körül szorul a hurok.

A G20 konferencia másik fontos témája az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság között zajló gazdasági háború volt. Az amerikai kormányt zavarta, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemben az export-import igencsak aránytalan volt, a Donald Trump elnök ahelyett, hogy építő változásokat vezetett volna be, inkább megszorításokat alkalmazott Kína ellen. Erre válaszul a kínai hatóságok is megszorításokat vezettek be az amerikai áruk ellen, s így gazdasági háború kezdődött a két ország között. Ennek vonatkozásában fontos, hogy a meglehetősen nagy növekedést mutató kínai gazdaság az Egyesült Államok világban betöltött pozícióját fenyegeti. Különösen az erősítette fel a két ország közötti versenyt, hogy számos amerikai cég Kínába helyezte át a gyártási folyamatot.