Heti Kommentárunk 36/ A Közel-keleti országokat is aggasztja a háború

A nagyhatalmi konfliktusok globális háborús megvívásában a közel-keleti országok által levont következtetés szerint, Washingtont túlságosan foglalkoztatja az orosz-ukrán háború, azért a közel-keleti országok sürgető biztonsági problémáira nem fordít kellő figyelmet. 

Izrael és az Arab-öböl térségében fekvő néhány ország aggódik amiatt, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt a Biden-kormányzat komoly engedményeket tesz Teheránnak az Iránnal Bécsben zajló közvetett tárgyalásokon.

Egy feltevés szerint ha Irán elfogadja a 2015-ös nukleáris megállapodás felújítását, Washington visszavonhatja Irán rakétaképességének korlátozására irányuló kérését, és figyelmen kívül hagyhatja Teherán helyi milíciáinak befolyását és jelenlétét a régióban. Az említett országok igen nehezen vállalható biztonsági problémaként értékelik azt, hogy Washingtonban a nukleáris egyezmény felújítása kapcsán megvitatják azt a kérdést, hogy az iráni Forradalmi Gárdát vegyék le a terrorszervezetek listájáról.

Az Egyesült Államok hozzáállása különösen az elmúlt években nagy csalódást okozott az Öböl menti országoknak. Washington Ázsia-orientált politikája azt jelzi, hogy a térség veszít kiemelt jelentőségéből. Hasonlóképpen úgy tűnik, hogy a Biden-kormányzat nem lépett közbe, amikor az Irán által támogatott jemeni húszik rakétatámadásokat indítottak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellen. Ezért az Öböl-menti országok megpróbálják diverzifikálni a katonai, illetve biztonsági és külgazdasági kapcsolataikat az Egyesült Államokon kívül más országokkal, és természetesen a nagyhatalmakkal, mint a kínai és az orosz.

Bár az USA nem elégedett a régióban fekvő országoknak a diverzifikációs politikájával, eddig nem tanúsított komoly hozzáállást a helyzet megfordításához. A jövőben azonban a washingtoni kormányzat is váratlanul bekapcsolódhat abba a közeledési folyamatba, amely végbemegy az Öböl-menti, Izrael és az észak-afrikai országok között.  Washington ezt a közel-keleti csoportosulást ütőkártyájává szeretné tenni a nagyhatalmi rivalizálásban. Ebben a folyamatban a kérdésalapú regionális együttműködés számára teljesen új terep alakulhat.

Jelenleg az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, Bahrein, Irak és Izrael szerepel azon országok között, amelyek megprobálnak kiaknázni új együttműködési lehetőségeket a közel-keleti térségben. Törökország érdeke, hogy a saját céljaival összeegyeztethető helyzetekben részt vegyen ezekben a sokoldalú kezdeményezésekben. Ha Ankara részt vesz ezekben a sokoldalú együttműködési kezdeményezésekben különböző kérdéseket illetően, akkor Irán vagy milíciáinak a térségben betöltött növekvő befolyása közvetve egyensúlyba kerül, amikor a tárgyalások a jövőben lezárulnak. Törökország a mindkét fél számára előnyös együttműködésre törekszik az Öböl-térségben. Erre való tekintettel e kezdeményezések elmélyítése azt jelenti, hogy Ankara arra törekszik, hogy új partnerségeket hozzon létre a régió országaival olyan területeken, mint az energia és a turizmus. A régióban fekvő országokkal kötött partnerségek azt biztosítják, ha a jövőben új hidegháború kitörne e régióban és az USA visszatérne a Kelet-Mediterrán és a közel-keleti térségbe egy szövetséget alakítva, akkor Törökországot nem vonhatják ki az egyenletből.

A közeljövőben Törökország új lépéseket tehet meg a normalizálás felé a Közel-Keleten és jelentős előnyre tehet szert az ukrajnai válság idején.