Heti Kommentárunk 14/ A török helyhatósági választások

A 2024. március 31-i helyhatósági választásokat demokratikus érettségben tartották Türkiyében. Az a tény, hogy a választók eldöntötték a politikai versenyt, új mutatója annak, hogy a demokrácia megszilárdul Türkiyében. A szavazópolgárok 78,55 százaléka ment el választani és a Köztársasági Néppárt a szavazatok 37,76 százalékát szerezte meg, 14 nagyvárosban és 21 városban az első helyen végzett. Az első pillantásra felkelti a figyelmet, hogy alacsony volt a részvétel, azért csökkent az AK Párt támogatottsága. A helyhatósági választások eredménye sok szempontból befolyásolhatja a török politikát. 

A CHP 3,3 millióval növelte szavazatait, míg az AK párt 4,2 millióval veszített támogatottságából az előző választásokhoz képest. Látható, hogy az "alulról szerveződő szövetség" célja a nagyvárosokban megválosult, a DEM Párt és az İYİ Párt veszített támogatottságából, ez javára lett a CHP-nek. A CHP nagymértékben megszilárdította saját szavazótáborát, és a szomszédos pártok bázisának erőteljes támogatásával olyan magasságokba jutott, amilyeneket még soha nem ért el történetében. Ezt az eredményt figyelembe véve mondható, hogy a kialakult gazdasági helyzetre való reagálás került előtérbe a helyhatósági választásokon. A CHP meg tudta tartani a 2019-es és 2023-as szövetségeit a választók szempontjából, bár más modellel.
 
Egy új valóságra utal az a tény, hogy a nagyvárosok mellett több konzervatív anatóliai városban is győzelmet aratott a CHP. Özel, a CHP elnöke úgy jellemezte a választási eredményt, mint amely "megnyitja az ajtót egy új politikai légkör előtt", továbbá "mérföldkőnek számít minden politikai párt számára". A következő években meglátjuk, hogy a CHP új vezetése, amely a változás igényével indult útnak, képes lesz-e trenddé változtatni ezt a jelenséget. 

A 2023. májusi elnök- és parlamenti választások győztese, az AK Párt a szavazatok 35,48 százalékával, 12 nagyvárosban és 12 városban a második helyen végzett. A 2002-es év óta először történt ilyesmi. Azok, akik nem mentek el választani, és az érvénytelen szavazatok száma elérte a 15 milliót e választáson, úgy tűnik, az AK Párt váratlan választói reakcióval szembesült. Ebben az értelemben látható, hogy az AK Párt szavazóinak az volt a motivációja, hogy leckét adjanak nekik. Az a tény, hogy a Covid 19-járvány kitörése óta elmélyült a gazdasági probléma, és semmilyen előrelépés nem történt a helyzet rendezésére, a kialakult kép egyik legnagyobb okának tekinthető. A 2023. májusi és a 2024. márciusi választások eredménye szerint a választók elszámoltatást akarnak. Az AK Párt támogatói reakciójának megértéséhez szem előtt kell tartani olyan kérdéseket, mint a városok szerinti jelöltprofilok, az Újra Jólét Párt által gyakorolt hatást, valamint a domináns diskurzus hiánya a választásokon, azok szintén hatékonyak az eredményben.

Erdoğan köztársági elnök a választás éjszakáján az erkélyen mondott beszédében a március 31-ei választás eredményét "nem vég-, hanem fordulópontnak" nevezte, jelezve, hogy a kialakult képet a változásra fogja felhasználni. A nemzeti akarat iránti tiszteletét ismételten kifejezve Erdoğan a demokrácia előnyeiről beszélt befogadó nyelven. Arra is rámutatott, hogy az AK Pártnak meg kell újulnia és le kell vonnia a tanulságokat, és bejelentette, hogy "önkritikát fognak gyakorolni".

Erdoğan kijelentette, hogy élénk ütemben folytatja négyéves hivatali idejét. Így egyrészt semlegesítette az esetleges előrehozott választásokról szóló vitákat, másrészt morált adott támogatóinak és szervezetének egyaránt. A március 31-i helyhatósági választások, amelyek "fordulópontot" jelentenek az AK Párt, "mérföldkövet" a CHP számára, azt jelzik, hogy Türkiye 2028-ig nagyon aktív időszakot fog tapasztalni.

Ha a kormányzó AK Párt biztosítja a megújulást és javítja a jövedelemelosztást az alacsony jövedelműek javára, akkor talán képes lesz visszahódítani azokat a szavazókat, akik ellene reagáltak. A CHP-re viszont most nagyobb politikai teher nehezedik, hogy megszilárdítsa e választáson elért eredményt.