Heti Kommentárunk 29/ Négy év telt el a július 15.-ei puccskísérlet óta

Négy év telt el a Fetullah terrorszervezet (FETÖ) 2016. július 15-én elkövetett sikertelen puccskísérlete óta, amely célja volt megdönteni a kormányt.

Több oka van annak, hogy nem járt sikerrel a puccskísérlet. A legfontosabb az, hogy mindenki vonult az utcára a puccskísérlet megakadályozása érdekében. A népnek sikerült meghiúsítani a puccskísérletet, a puccskísérlet teljes kudarcba fulladt. A politikai hozzáállás is az egyik fontos tényező, amely áll a puccskísérlet meghiúsítása mögött. 2007 április 27.-én a Török Fegyveres Erők élesen bírálta a kormányt, és a kormány megfelelő választ adott, miszerint a nyilatkozat túllépte a hadsereg részére megállapított hatáskört. Ezzel erősödött meg a polgári politika, az történelmi jelentőségű időszak a polgári-katonai kapcsolat demokratizálása szempontjából.

A július 15.-ei puccskísérlet meghiúsítása óta a török bel- és külpolitikában számos fontos esemény történt. Annak következtében elindult az államszervezet minden területére beszivárgó árulóktól való megtisztítás folyamata, az egészségügyben, az oktatásban, az  igazságszolgáltatásban dolgozó  több embert fosztottak meg pozíciójuktól, akik kapcsolatban voltak a FETÖ terrorszervezettel, túl nyomó részét állították bíróság elé, és bűnösnek találták őket. Biztosan a legfontosabb az, hogy számos, kritikus pozícióban lévő katonai tisztet távolítottak el a hadseregből. Rendőröknél történt ehhez hasonló, rendőrök ezreit távolították el az állásukból a FETÖ-vel való kapcsolatuk miatt.

Július 15.-e óta nagyon jelentős reformokat hajtottak végre a biztonsági szektorban. Azzal összfüggésben a Csendőrségi Általános és a Parti Őrség Parancsnokságát a Belügyminisztérium alá rendelték, szűkítették a vezérkari főnök hatáskörét, előtérbe hozták a Honvédelmi Minisztérium szerepét. A biztonsági bürokráciának a FETŐ-től való megtisztítása és a biztonsági szektor reformjának az első eredménye a terrorellenes küzdelemben született. A belföldön eredményesebb stratégiát alakítottak ki a PKK terrorszervezet elleni küzdelem érdekében, Szíriában az Eufrátesz Pajzsa hadműveletet indították az ILIÁ terrorszervezet ellen, így minimálisra szűkítették mindkét terrorszervezet mozgásterét.

2017 április 16.-a történelmi jelentőségű a török belpolitika történetében, az alkotmánymódosításról tartott népszavazáson az elnöki rendszer mellett döntöttek a választópolgárok.  Ez vége lett a nemzeti parlamenti rendszernek, annak következtében a Török Köztársaság történetének az első elnöki rendszer választását tartották meg, ezzel hivatalosan is életbe lépett az új rendszer.

Július 15.-e törést okozott a török külpolitikában. A kormány hatalmas hadserege július 15.-e előtt majdnem mozdulatlanul figyelte a szíriai konfliktusból származó biztonsági kérdéseket, csak igyekezett minimálisra szűkíteni, egy hónap után  Szíriában hadműveletet indítottak az ILIÁ ellen, ez volt jele annak, hogy Törökország Szíria-politikája új fordulatot vesz, az Eufrátesz Pajzsa hadművelet végrehajtásával a török határvonalat tisztították meg az ILIÁ terroristáitól, és szinte lehetetlenné tették azt, hogy a PKK terrorszervezet tevékenykedjen az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő régióban. Az Eufrátesz Pajzsa hadművelet következtében már közvetlen célponttá vált a PKK. 2018 január 20.-ától indítottak hadműveletet Afrinban, és a PKK terrorszervezetet kiűzték Afrinból. Attól kezdve Törökország aktívabb szerepet vállalt a szíriai válságban. 2019 októberétől indították a Béke Forrása hadműveletet, Törökország célpontja volt a PKK terrorszervezet az Eufrátesz folyótól  keletre fekvő régióban, így sikerült a PKK-t megakadályozni abban, hogy hatékonyan működjön Szíriában, és államot alapítson az ország északi részén. Törökország erőfeszítéseket tesz az idlíbi válság megoldására, 2020 márciusában Idlíbben súlyos csapást mért a damaszkuszi rezsimre. A hadműveletek eredményeként július 15.-e után Törökország aktívabb a diplomácia terén.

Annak eredménye tükrőzödik Líbiában is. A Líbia körül kialakult válsággal kapcsolatban Törökország 2011 óta kipróbálja a diplomácia különböző megközelítéseit, 2019 július 4.-én támogatta a nemzetközileg elismert Líbiai Egységkormányt a kormányellenes Haftar ellen. Azzal összefüggésben a török kormány megállapodást írt alá a Líbiai Egységkormánnyal, és megakadályozta a Haftar-míliciákat abban, hogy foglalják el Tripolit, annak következtében visszaszorította Haftar csapatait, és meghiúsította a játszmákat.

Mondható, hogy július 15.-e sok szempontból törést jelent Törökország számára. A török belpolitika erősebben került ki a kialakult helyzetből, és már aktívabb a török külpolitika, mint valaha. Azért több versenytársat kap, és geopolitikai nyomással szembenéz különösen a Közel-Keleten. Másrészről helyrehozhatatlan károk keletkeztek a Nyugattal, különösen az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban.

Jóllehet a július 15.-ei puccskísérlet óta négy év telt el, Törökország számos kihívással szembesül, négy éve túl van a kihívásokon.