Heti Kommentárunk 6/ Az Idlíb körül kialakult válság

A SETA biztonsági kutatási igazgatója, Dr. Murat Yeşiltaş elemzéséről beszélünk.

1354029
Heti Kommentárunk 6/ Az Idlíb körül kialakult válság

İdlíb régóta az egyik legforróbb téma a szíriai válságban. Oroszország és az Aszad-rezsim a Moszkva és Ankara között 2018 szeptember 17.-én aláírt, idlibi tűzszünetre vonatkozó szocsi egyezmény ellenére nem hagytak fel a támadásokkal, amelyek irányulnak az idlíbi felkelők és civilek ellen. A rezsim célja az, hogy gyengítse a felkelőket katonailag Idlíbben sarokba szorítva, így katonai győzelmet hirdessenek a szíriai polgárháborúban. De Törökország egyetlen akadályként állt még az útjába. Tulajdonképpen Törökországot felboszantották a rezsimnek a török megfigyelési pontok ellen irányuló támadásai Idlíb déli részén, e stratégia célja leküzdeni Ankara ellenállását. Február 3.-át figyelembe véve a damaszkuszi rezsim új szakaszba léptette az Idlíb elleni támadásait, és közvetlen célponttá tette a török katonákat, és 8 katonát öltek meg. Ez pedig egy új szakasz kezdetét jelenti.  

Ha figyelemmel követik az İdlíbben történő eseményeket, nem lepi meg a kialakult helyzet. Oroszország és a damaszkuszi rezsim lépésről lépésre léptette életbe stratégiájukat Idlíbben. Több ok is volt e stratégia életbe léptetésére. Az első az, hogy az idlíbi felkelőknek nem sikerült létrehozni egységet. Azért a HTS stb radikális csoport a terepen átvette az uralmat. A második ok pedig az, Oroszország olyan lépéseket tett meg, amelyek fokozták a kormányerők harci képességét. Az oroszországi katonai tisztek mind katonailag támogatták a rezsimet, mind kiképezték rendetlen fegyveres csoportok elleni küzdelemre. Ráadásul az orosz légierő agresszív stratégiája nagyon brutális. A Groznij formátumhoz ragaszkodó orosz légicsapások mindenek előtt bombázzák a településeket, embereket kiűznek a városokból, majd teszi élhetetlenné azokat annak leple alatt, hogy felkelőket tisztítja. A harmadik ok az, hogy  a regionális konjunktúra szabadabb környezetet teremtett Oroszországnak és a damaszkuszi rezsimnek. A rezsim regionális szinten lehetőségnek tekintette a szíriai válság iránti nemtörödőmséget, és törekvéseit fokozta, hogy ellenőrzés alá vonja Idlíbet.

Lehet-e, hogy a február 3.-ai esemény egy új szakasz kezdetét jelentené Idlíbben? Valóban nagyon fontos e kérdés válasza, mert magában rejt olyan elemeket, amelyek a válság jövőjét befolyásolni képesek. Már az nagyon fontos, hogy Törökország miként, és mit fog cselekedni. Törökország számára Idlíb nem csak egy biztonsági kérdés. Az Idlíb felől érkező új menekülthullám megnehezítheti Törökország dolgát. Hiszen Erdoğan köztársasági elnök szerint közel egymillió szíriai halad a török határ felé. Törökországnak újra kell értékelnie az Idlíbben kialakult helyzetet, hogy akadályozhassa meg a török határ felé tartó menekültáradatot.

Törökországnak még van két lehetősége. Az első az, hogy az elrettentési stratégiát választhatja, hogy ne súlyosbodjon a jelenlegi helyzet. Hiszen miután hősi halált haltak a török katonák, a Török Honvédelmi Minisztérium közleménye szerint, a török katonák választ adtak a kormányerők támadására, és 70 katonát tettek ártalmatlanná. Pedig ez a lehetőség nem fenntartható, és mélyen megrendítheti a török-orosz kétoldalú kapcsolatokat. A második lehetőség pedig az Idlíbben kialakult helyzetről egy új megállapodást aláírni. Sem Oroszország, sem Törökország nem szeretné látni a két ország közti kapcsolatok romlását. Mindkét szereplő tisztában van azzal, hogy ez vívmány helyett veszteséget hozna maga után.  Eszempontból az idlíbi válság tesztként is szolgál a török-orosz kétoldalú kapcsolatok számára.

Az idlíbi válság emberi oldala pedig a nemzetközi közösség napirendjén áll. Európa a válságból fakadó menekültkérdéssel foglalkozik, másszóval távol áll olyan megközelítéstől, amely megkönnyítené Törökország munkáját, és vetne véget az emberi tragédiának. Az Egyesült Államok pedig csak Törökországot támogató politikai nyilatkozatokat tesz. A válság valódi áldozatai gyerekek, nők és idősök, röviden civilek. Ha súlyosbodna az idlíbi válság, annak következményei nem csak Törökországra, hanem Európára is veszteséget hoznának. Azért Törökországnak kell segíteni az idlíbi helyzet rendezésében.

 

 



Még több hír