Globális Pespektíva(3)

Mert ha Jeruzsálem elesik, elesik a lelkiismeret, az igazságosság és az emberiség is...

Globális Pespektíva(3)

     Az Ankarai Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományos Kara dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzései következnek.

Az USA jeruzsálemi döntése és a reakciók

Az Egyesült Államok saját belpolitikai vitáinak meghosszabbításaként hozott, Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerésére vonatkozó egyoldalú döntése egyesítette a világot. Az ENSZ-ben a nyílt, durva és tiszteletlen fenyegetések ellenére eddig példátlan módon minden ország becsülettel kiállt a döntés ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában 14:1 arányban leszavazták az Egyesült Államokat. A Közgyűlésen az Egyesült Államokon kívül csak 8 ország hajolt meg a zsarolás előtt. Az Iszlám világ, az Európai Unió országai, Afrika, Latin-Amerika és a Távol_kelet országai eddig szinte sosem látott módon fogtak össze.

Az Egyesült Államokon és Izraelen kívül szinte minden országban tiltakoztak a döntés ellen. Az emberiség vége összefogott a józan ész nevében.

Itt rá kell mutatnunk Törökország, az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) szervezet soros elnökeként betöltött vezető szerepére. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök uniós vezetőkkel, Putyinnal és a pápával folytatott tárgyalásai is kiemelkedően fontosak a közös álláspont megfogalmazásában.

Jeruzsálem újra egyesítette az egymás között is számos problémával küszködő muszlim országokat. Ez Európai Unió országainak végre közös célja volt a muszlim országokkal.

Az USA jeruzsálemi döntése remélhetőleg fokozza a globális tudatosságot a palesztin ügy kapcsán. A döntéssel szembeni globális egyetértés lehet az eszköze annak, hogy elismerjék a Palesztinában zajló etnikai tisztogatásokat és a jog tiszteletben tartásán alapuló hozzáállást a térségben.

 

És ha a világ nem állt volna szemben? Ha Jeruzsálem elesett volna?

Az USA jeruzsálemi döntése a legjobb példája annak, akikor a rossznak tűnő dolgokból jó származik.

Ha nem lett volna a szembeszállás, akkor, ahogy a néhai Erbakan elnök folyamatosan hangsúlyozta, Izrael sokkal jobban felbátorodott volna az „Ígéret Földjével”, a térség országait is magába foglaló, a Tigris és Eufrátesz folyókig nyúló koncepciójával kapcsolatban. Ha belegondolunk abba, hogy ez milyen fenyegetést jelent ma a térségre és az emberiségre nézve, jobban megérthetjük a „Nagy Izarel” jelentette fenyegetést.

Az Ígéret Földje ideálját hajszoló, önmagukat választott népnek tartó cionista zsidók jelentette fenyegetést a legjobban azok a zsidók értik meg, akik nem így gondolkoznak, nem rasszisták és nem fasiszták. Emlékeznek arra, hogy milyen pusztító volt Hitler náci ideológiája, mellyel a németet felsőbbrendű fajnak hirdette. Ha a világ nem szegült volna szembe az Egyesült Államok jeruzsálemi döntésével, a hasonló „választott nép” ideológiája hatalmas bátorítást kapott volna.

Az, hogy az Európai Unió és a muszlim országok képesek voltak összefogni az Egyesült Államok jeruzsálemi döntése ellen, ismét bizonyítja, hogy az Iszlám és a nyugat közötti kapcsolatokat nem kell feltétlenül az ellentétekre alapozni.

Az Egyesült Államok jeruzsálemi döntése elleni összefogás megerősítette azt a filozófiát a világban, hogy nem az erősebbnek van igaza, hanem az az erősebb, akinek igaza van. Komoly támogatást kapott az elnyomottak lázadása a zsarnokok ellen.

Ha az emberiség csak szemlélő maradt volna a döntés kapcsán, hogyan nézhetett volna az izraeli katonáknak hősiesen ellenálló palesztin lány, Aheed szemébe?

Ki vette volna a bátorságot, hogy a Gázában a palesztinok házainak lerombolása ellen tiltakozó, mindössze 24 évesen izraeli buldózerrel agyontaposott amerikai békeaktivista, Rachel Corrie nevét említse?

Nem éledhet újra a nácizmus, meg kell állítani a zsidó nácizmust

De megelégedhetünk-e csupán ennyivel?

Természetesen nem. Mert ha Jeruzsálem elesik, az összes eddig említett kedvező eredmény a visszájára fordul.

A szabadságszerető zsidók tehetik a legtöbbet azért, hogy Jeruzsálem ne essen el. Ellenkező esetben ők lesznek az első vesztesek. A német nácizmus első vesztesei is a szabadságszerető németek voltak. A német nácizmusért az emberiség nagyon súlyos árat fizetett. Nem szabad megengedni, hogy hasonló történjen a zsidó nácizmus miatt.

Mint láthattuk, Jeruzsálem ügye nemcsak a muszlimok, keresztények és zsidók ügye. Jeruzsálem ügye az egész emberiség közös ügye.

Mert ha Jeruzsálem elesik, elesik a lelkiismeret, az igazságosság és az emberiség is...

   Az Ankarai Yıldırım Beyazıt-egyetem Politikai Tudományos Kara dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzéseit olvasták.



Még több hír