Budpesten tartózkodik Mustafa Şentop

A török Nagy Nemzetgyűlés (TBMM) elnöke, Mustafa Şentop ellátogatott a budapesti török katonai temetőbe.

Mustafa Şentop, aki hivatalos látogatás alkalmával tartózkodik Budapesten, ott meglátogatta a török hősi halottak temetőjét, és koszorút helyezett el az első világháborús Galíciai Front budapesti török ​​katonai temetője emlékművénél.

Egy perc néma csendet követően elhangzott mindkét ország nemzeti himnusza, annak következtében Şentop szegfűt és rózsát helyezett el a török ​​katonai temető emléktáblájánál, imádkozott és beleírta a nevét az ott található vendégfüzetbe.

Mustafa Şentop találkozott Kövér László az Országgyűlés elnökével.

Az Országgyűlés épületében tartott tárgyalás után Şentop és Kövér közös sajtótájékoztatót tartott.

Şentop, aki kijelentette, hogy értékelték a két ország kétoldalú és parlamentközi kapcsolatait a tárgyaláson, azt mondta: "Rendkívül jó Türkiye és Magyarország kapcsolata a kormányközi politikai, gazdasági és kereskedelmi térre való tekintettel."

Şentop arról számolt be, hogy az orosz-ukrán háborúnak az energetikai biztonságra és a migrációs kérdésre gyakorolt hatásáról véleménycserét tartott Kövér Lászlóval.

Şentop megjegyezte, hogy Türkiye és Magyarország hasonló szempontú megközelítést mutat a regionális és globális problémák iránt, és megköszönte Magyarországnak, hogy támogatja Türkiye Európai Unió-hoz való csatlakozását.

Şentop arra emlékeztetett, hogy Türkiye és Magyarország 1923. december 18-án írta alá a baráti kapcsolatok létesítéséről szóló szerződést, és 2024-ben ünneplik a szerződés megkötésének századik évfordulóját, azért a 2024-et a török-magyar kulturális évnek nyilvánították.

Kövér László kiválónak nevezte a két ország kapcsolatát, és arra emlékeztetett, hogy tavaly rekordot döntött a  kereskedelmi forgalom a két ország között.

Kövér hangoztatta, hogy Magyarországként támogatják a Türkiye által a migrációs kérdés és az energetikai biztonság terén tett lépéseket.

Kövér László kijelentette, hogy Türkiyének az orosz-ukrán háborúban betöltött közvetítő szerepének köszönhetően sikerült elkerülni az élelmiszerválságot, ami várhatóan esetleges humanitárius katasztrófával járt volna (egy gabonafolyosó létrehozásával), és támogatásukról biztosították Türkiye uniós tagságát.