Törökország figyelmezette Görögországot

A török külügyminisztérium közleményben fejezte ki, hogy elfogadhatatlan tartják, hogy Görögországban néhány radikális csoport arra vetemedett, hogy megpróbálja beárnyékolni 1919. május 19-ét, fantazmagóriákat állítanak a török történelemmel kapcsolatban, olyan rendezvényeket tartanak, amelyek célja a Törökország elleni gyűlölet felszítása, és néhány görögországi politikus belpolitikai motivációk által hajtva történelmi tényeket eltorzító kijelentéseket tesz.

A török külügyminisztérium írásbeli nyilatkozatban szögezte le,hogy 1919. május 19. annak a nemzeti küzdelemnek a kezdete, amely a Török Köztársaság megalakításához vezetett, és ez egy olyan dátum, amelyet Törökországban és külföldön is minden évben büszkén ünnepelnek meg.

A nyilatkozat úgy fogalmazott: „Nem elfogadható, hogy Görögországban néhány radikális csoport arra vetemedjen, hogy megpróbálja beárnyékolni ezt a jelentős napot, fantazmagóriákat állítsanak a történelmünkkel kapcsolatban, olyan rendezvényeket tartsanak, amelyek célja a Törökország elleni gyűlölet felszítása, és néhány görögországi politikus belpolitikai motivációk által hajtva történelmi tényeket eltorzító kijelentéseket tegyen.”

A nyilatkozat emlékeztette a valótlan állításokat tevő személyeket arra, hogy a Lausanne-i békeszerződés is rögzítette, hogy a görög hadsereg Anatólia megszállása során hadijogot sértő atrocitásokat követett el, amelyekért Görögország a felelős, és amiért jóvátételre kötelezték az országot. A közlemény úgy fogalmazott:

„Figyelmükbe ajánljuk, hogy a megszálló görög hadsereg törökökkel szemben elkövetett elképesztő méretű tömegmészárlásai miatt Görögország saját szövetségesei állítottak fel egy vizsgálóbizottságot, amely megerősítette a görög hadsereg által elkövetett embertelen bűnöket. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a történelmünkre vonatkozó alaptalan állításaik semmiféle kapcsolatban sem állnak az értelemmel, lelkiismerettel és az igazsággal. Ezek a kijelentések nem szolgálják a kétoldalú kapcsolataink előmozdítását, és rossz örökséget hagynak a jövő generációi számára.”

A minisztérium közleménye kiemelte, hogy az a tény, hogy a Török Köztársaság megalakulását követően Elefteriosz Venizelosz görög miniszterelnök 1934-ben a Nagy Vezetőt, Mustafa Kemal Atatürköt Nobel-békedíjra jelölte, a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy valójában nem áll fenn olyan történelmi probléma a két ország között, mint amilyet felelőtlen politikusok és radikális görögök állítanak.