Jeruzsálem nem eladó

Az izraelieknek, valamint amerikai és európai támogatóiknak meg kell érteniük: a Szentföldön nem fognak elmúlni a problémák, amíg véget nem ér az izraeli megszállás.

869949
Jeruzsálem nem eladó

Donald Trump kormányának döntése, mellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el, és az Egyesült Államok nagykövetségét Tel Avivból oda helyezte át, a már amúgy is törékeny közel-keleti békefolyamat és a nemzetközi diplomácia arculcsapását jelentette. Mint várható volt, világszerte felzúduláshoz és tiltakozáshoz vezetett. Az Egyesült Államoknak még mindig megvan a lehetősége, hogy felülbírálja döntését, és Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként fogadja el. Ez az egyetlen lehetőség a békefolyamat felelevenítésére.

Bár a Trump-kormány szerint ez a lépés elősegíti a párbeszédet Izrael és Palesztina között, azt nem sikerült tisztázni, hogy Jeruzsálem különleges történelmi, vallási és jogi státuszának figyelmen kívül hagyása hogyan jelenthet megfelelő irányba tett lépést. Épp ellenkezőleg, letörte azt a reményt is, ami megvolt a béke megteremtésére. Az USA már több hónapja egy új tervről beszélt, amely újraindítja majd a béketárgyalásokat. Ebből még semmi nem nyilvánult meg. De ha a Jeruzsálemmel kapcsolatos döntés ennek a tervnek az első lépése, akkor máris kudarcnak nyilváníthatjuk. Meg kell érteniük, hogy Jeruzsálem nem egy eladó ingatlan.

A Trump-kormány jeruzsálemi döntése a populizmus és egyoldalúság mérgező keveréke. Azzal, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismerte el, Trump nemcsak szembement az utóbbi 70 év amerikai külpolitikájával, hanem megszegte az ENSZ BT 1967-től hozott határozatait is. A világ Palesztina mellett áll Jeruzsálem és a kétállami megoldás kérdésében, köztük a pápa és a keresztény közösségek is. Az egyik jó dolog, ami Trump elhibázott döntéséből származott az, hogy míg a palesztin kérdés feledésbe merült az Arab Tavasz és az ILIÁ terrorszervezet felbukkanása óta, az USA döntése ismét a globális napirend középpontjába helyezte. Ezt az új lendületet most ki kell használni az igazságos és tartós béke létrehozása érdekében.

Az elmúlt néhány évben a palesztinok a rájuk eső résznél jóval többet tettek annak érdekében, hogy a békefolyamat alapjait lefektessék. Az idei év során a Hamasz kiadott egy dokumentumot, amely elfogadta a palesztin állam 1967-es határok mentén történő létrehozását, és fontos különbséget tett a zsidó vallás és a cionista projekt között. Októberben a palesztin politikai pártok, a Hamasz és a Fatah megbékélési nyilatkozatot írt alá, hogy közösen tárgyalhassanak. Azonban ezeket a kezdeményezéseket az izraeli fél nem viszonozta, így nem sikerült előrevinni a folyamatot.

Tavaly nyáron az izraeli provokáció, hogy a status quót megváltoztassák az Al-Aksza mecsetben, kiterjedt zavargásokat okozott a megszállás területen és a muszlim világban, számos ember halálához vezetve. Az USA Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése pedig tovább rontott a helyzeten.

A fejleményekre reagálva Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök összehívta az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) rendkívüli ülését december 13-ra. Az isztambuli csúcstalálkozón több mint 30 állam- és kormányfő gyűlt össze. Mind az 57 tagország és egy fél tucatnyi megfigyelő is képviseltette magát. Egyhangúlag elismerték Jeruzsálemet a megszállás alatt álló Palesztina fővárosaként. Ez a történelmi döntés új lendületet adott a palesztin ügynek, és messzeható következményei lesznek.

Mindmáig 137 ország ismerte el hivatalosan a palesztin államot, és a támogatás egyre nő. Ez rendkívül fontos fejlemény, tekintve a palesztin nép elidegeníthetetlen jogait, az izraeli lépésektől, béke iránti motivációtól vagy annak hiányától függetlenül.

Ezt az ENSZ az egyoldalú amerikai döntés visszavonására irányuló eljárása fogja követni. Az ENSZ BT szavazását, amelyet az USA természetesen meg fog vétózni, valószínűleg a Közgyűlés szavazása követi majd. Ez is kedvező a palesztinok univerzális jogainak elismerése szempontjából.

Az OIC isztambuli csúcstalálkozójának másik fontos eredménye a Jeruzsálem és az Al-Aksza mecset vallási és történelmi megőrzésére irányuló elköteleződés, a palesztinok általános és a jeruzsálemiek kiemelt támogatása. Számos, az Iszlám Fejlesztési Bank és az OIC fiókintézményei alatt létrehozott alapot megerősítenek a palesztinok megsegítése érdekében.

Akik az amerikai keresztény-cionista körökben úgy gondolják, hogy Jeruzsálem nem számít a muszlimoknak, inkább vegyenek vallástörténeti leckét! Jeruzsálem volt a muszlimok első imairánya, amerre imáikban fordultak, és itt található a muszlim világ harmadik legszentebb mecsete. Része volt Mohammed Próféta éjszakai utazásának és az égbe történő felemelkedésének. Az Iszlám vallási és kulturális történelmének része, mióta az Iszlám második kalifája, Omár ibn Al-Khattab 638-ban bevonult a városba, és elismerte ott a zsidók és keresztények jogait is. Az ezt követő négy évszázadban a muszlimok irányították Jeruzsálemet, és mind a három ábrahámi vallás osztozott rajta, míg a város 1099-ben el nem esett a keresztes hadjáratok során. Amikor a nyugaton Saladin néven ismert Salahaddin al-Ayyubi 1187-ben visszafoglalta a várost, ugyanezt tette, mint Omár évszázadokkal előtte: védelmébe vette a város összes lakóját, visszahozatta a jeruzsálemi főrabbit Ciprusról, ahol száműzetésben él a keresztes hadjáratok miatt. Amikor az utolsó oszmán helyőrség is elhagyta Jeruzsálemet 1917-ben a britek miatt, akkor kezdődtek a város igazi bajai.

Az izraelieknek, valamint amerikai és európai támogatóiknak meg kell érteniük: a Szentföldön nem fognak elmúlni a problémák, amíg véget nem ér az izraeli megszállás, és hogy olyan megszállás ez, amelynek véget kell vetni ahhoz, hogy a béke, biztonság, stabilitás, jólét, tisztelet és bizalom ismét lehetségessé válhasson. Az USA – Izrael hatalom olyan hozzáállást tanúsít, amely saját magukat is vereségre ítéli, és a legnagyobb fenyegetés a béke és biztonság ellen. Jeruzsálem nem lehet a populizmus és egyoldalúság tárgya, és semmiképpen nem eladó, semmilyen áron sem! Ha a Trump-kormány komolyan gondolja a közel-keleti békét, arra kell sürgetnie Izraelt, hogy hagyjon fel a több évtizedes megszálló politikával, megalázással és kisajátítással, azzal a politikájával, amelyet emberiségellenessége miatt el kell ítélni, és el kell utasítani a XXI. században.

 



Még több hír