Törökország kölcsönösen előnyös politikája Afrikában

A harmadik csúcstalálkozóra várhatólag 2019-ben kerül sor Törökországban. Egy évtizeddel ezelőtt Törökország teljes kereskedelmi forgalma Afrikával 3 milliárd dollárnál is kevesebb volt.

660979
Törökország kölcsönösen előnyös politikája Afrikában

Ahelyett, hogy új függőségen, gyámkodáson és kihasználáson alapuló kapcsolatokat hozna létre, ahogy a gyarmatosító hatalmak tették, Törökország kölcsönösen előnyös politikát alkalmaz Afrikában, amely az egyenlőségen, átláthatóságon és fenntarthatóságon alapuló kölcsönös támogatás politikája.

Január 22-25-én Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök három nagy afrikai országot látogatott meg: Tanzániát, Mozambikot és Madagaszkárt. A látogatás, amely részét képezi a Törökország által 2005-ben kezdeményezett „Afrikai Nyitás” politikájának, célja az volt, hogy kiterjessze és elmélyítse Törökország kapcsolatait az egész afrikai kontinenssel.

Az elmúlt évtized során, előbb miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként Recep Tayyip Erdoğan több mint 30 alkalommal látogatott összesen 23 afrikai országba – ami rekordszámú látogatást jelent a nem afrikai vezetők között. Ez is Törökország stratégiai szemléletét jelzi Afrikával kapcsolatban, ahogy új kétoldalú kapcsolatokat fejleszt az afrikai nemzetekkel. 2004-ben Törökországnak mindössze 12 nagykövetsége volt egész Afrikában, amit 2016-ra 39-re növelt. Csak 2012-2013-ban Törökország 800 millió dollárral járult hozzá különböző afrikai segélyprogramokhoz.

A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségnek (TİKA) 16 irodája van Afrikában, és több száz projekten dolgoznak kontinens-szerte, a kutak létesítésétől kórházak nyitásán át a gazdaképzésig és műemlékek restaurálásáig. Török nonprofit és segélyszervezetek tucatjai segítik aktívan a rászorulókat. Ezt az új megközelítést az afrikai nemzetek is viszonozzák. 2008-ban az Afrika Unió stratégiai partnerévé választotta Törökországot. Ugyanebben az éveben Isztambulban megtartották az első Törökország – Afrika csúcstalálkozót, amelyet 2014-ben követett a következő, Egyenlítői-Guineában, Malabóban.

A harmadik csúcstalálkozóra várhatólag 2019-ben kerül sor Törökországban. Egy évtizeddel ezelőtt Törökország teljes kereskedelmi forgalma Afrikával 3 milliárd dollárnál is kevesebb volt. Mára ez meghaladta a 25 milliárd dollárt. A Török Légitársaság több mint 30 afrikai ország 40 úti céljára repül – többre, mint bármely más nemzetközi légitársaság a világon. Több mint 30 afrikai országnak van diplomáciai képviselete Törökországban. Több mint 5.000 afrikai diák tanul Törökországban teljes ösztöndíjjal. Ezek a számok is jelzik Afrika és Törökország erős és bővülő kapcsolatait.

Afrika gazdag természeti erőforrásokban, fiatal és dinamikus populációban, és hatalmas potenciálja van a fejlődésre. Ugyanakkor Afrikában ott van a fojtogató szegénység is a legnagyobb gazdagság közepette. A politikai stabilitás, a terrorellenes küzdelem, a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés számos afrikai nemzet legfőbb prioritása. Ismerve a gyarmatosítás szégyenletes történetét Afrikában, nem lehetünk elég éberek a politikai gyámkodás, proxy háborúk, modern kori rabszolgaság és kihasználás ellen. Különböző országok és multinacionális nagyvállalatok még mindig ki akarják használni Afrika kincseit annak ellenére, hogy az Afrikában előforduló politikai zavarok és gazdasági kisemmizettség mindenkinek árt a világon.

Törökország kölcsönösen előnyös politikát követ Afrikában. Ahelyett, hogy új függőségen, gyámkodáson és kihasználáson alapuló kapcsolatokat hozna létre, ahogy a gyarmatosító hatalmak tették, Törökország kölcsönösen előnyös politikát alkalmaz Afrikában, amely az egyenlőségen, átláthatóságon és fenntarthatóságon alapuló kölcsönös támogatás politikája. Segíti az afrikai nemzeteket abban a bölcs politikában is, amely szerint „afrikai megoldásokat keresnek az afrikai problémákra”. Ennek érdekében szervezi Törökország az egész kontinensre kiterjedő programjait az afrikai diákok és tisztségviselők oktatására, és segít úgy, hogy erőt adjon az afrikai nemzeteknek, ne pedig elgyengítse őket. Ezt teszi Törökország Szomáliában is 2011 óta, amikor világszerte kampányt indított, hogy segítse ezt a magára maradt afrikai országot legyőzni az éhínséget, aszályt, nyomort és terrorizmust. A török állami és magán szektor több mint egymilliárd dollárt vitt az országba segélyekben és befektetésekben. Bár Szomália előtt még mindig hosszú út áll a biztonság és gazdasági fejlődés tekintetében, más sokkal jobb formában van, mint 6 évvel ezelőtt.

És az afrikai nemzetek is válaszoltak Törökország megerősítő, kölcsönösen előnyös politikájára. Az elmúlt években szaporodtak a felső szintű látogatások. Törökországi vállalatok hatalmas projekteket kiviteleznek Afrikában, mint például a 2.000 kilométer hosszú vasútvonal Tanzániában, a szociális lakások építése Mozambikban vagy a madagaszkári erőművel, és gyártanak mindenfélét a cementtől a ruhákon át az elektronikai eszközökig Afrikában, több ezer afrikainak teremtve munkalehetőséget a saját országukban.

Erdoğan elnök személyesen is vezet és példát mutat ebben az új korszakban. Nemcsak ellátogat az afrikai országokba és fogadja vezetőiket Törökországban, hanem arra serkenti a vállalkozásokat, egyetemeket, kutatási központokat, civil szervezeteket, utazási irodákat és egyszerű polgárokat is, hogy alakítsanak ki kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Kölcsönös bizalmat, magabiztosságot és előnyöket épít mindenki számára, hogy minden kérdésről nyílt és őszinte légkörben lehessen beszélni.

Ennek a hozzáállásnak a részeként kéri Törökország az afrikai országoktól azt, hogy ne engedjék a Fetullah terrorszervezet (FETÖ) tagjainak vagy szervezeteinek működését országaikban. Törökország presztízsét és lehetőségeit kihasználva a FETÖ több tucat afrikai országban vetette meg a lábát az elmúlt két évtizedben. Most, hogy a július 15-i puccskísérlet után a valódi természetük nyilvánvalóvá vált, számos afrikai ország pozitív lépéseket tesz ez ellen a fenyegetés ellen. Afrikai testvéreinknek mostanra már tudniuk kell, hogy ez a szekta nemcsak Törökország számára jelent nemzetbiztonsági fenyegetést, hanem számukra is, hiszen mindent megtesznek, hogy politikai hatalomra tegyenek szert, majd pedig felhasználják azt azok ellen, akik megnyitották ajtóikat és szívüket előttük.

Törökország kölcsönösen előnyös politikája Afrikában a kölcsönös támogatás politikája, mely az egyenlőségen, átláthatóságon és fenntarthatóságon alapul.Afrika csak akkor képes beteljesíteni hatalmas fenntartható fejlődési potenciálját, ha véget ér a modern kori rabszolgaság, kihasználás és függőség minden formája, és ehelyett az afrikaiaknak lehetőségük nyílik kifejleszteni saját módszereiket, amelyek összhangban vannak a XXI. században az afrikai kontinens szellemiségével és hagyományaival. Törökország kölcsönösen előnyös afrikai politikája szerény, de fontos hozzájárulást jelent ehhez az értékes célhoz.



Még több hír