"A török nép bátorsága és önfeláldozása a sötét éjszakát fényes nappallá változtatta"

İbrahim Kalın, a köztársasági elnöki hivatal szóvivője a Daily Sabah című újságban megjelent „Új politikai konszenzus Törökországban a puccs után” című írásában kijelentette: a Fetullah Terrorszervezet / párhuzamos államszervezet (FETÖ/PDY) július 15-i puccskísérletét követően az egész országban megfigyelhető társadalmi összefogás az erő forrása a török demokrácia számára.

Kalın utalt arra, hogy a török nép bátorsága és önfeláldozása a sötét éjszakát fényes nappallá változtatta, és a puccskísérletet követően a török demokrácia felépítését megerősítő, rendkívül fontos összefogás bontakozott ki.

„A konszenzus arra vonatkozik, hogy a demokráciát, szabadságot és a törvény uralmát meg kell védeni minden belső és külső fenyegetéssel szemben. Július 15. éjszakáján különböző társadalmi hátterű és politikai meggyőződésű emberek milliói özönlöttek az utcákra, hogy megállítsák a gülenista puccskísérletet. Minden politikai párt határozottan állást foglalt. Július 25-én Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök tárgyalt a CHP és az MHP ellenzéki pártok elnökeivel, Kemal Kılıçdaroğluval és Devlet Bahçelivel a puccskísérletről és a puccs utáni teendőkről. Július 26-án Kılıçdaroğlu kijelentette, hogy Fetullah Gülen, a puccs mögött álló vezetőt ki kell adni Törökországnak. Bahçeli és mások egyetértettek a követeléssel. Gülen kiadatását a török közvélemény, politikai pártok és civil szervezetek nagy része támogatja” - írta Kalın.

"Biztosak vagyunk benne, hogy az USA együtt fog működni Törökországgal Gülen kiadatásának ügyében"

Kalın hatalmas hibának nevezi azt, hogy az USA és Európa figyelmen kívül hagyta ezt az egyetértést: „Biztosak vagyunk benne, hogy az USA együtt fog működni Ankarával Gülen kiadatásának ügyében. Gülen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent Törökország számára, az USA számára pedig veszélyes bűnöző. Már számos nyomozás folyik az USA-ban Gülen iskolái ellen, vízumcsalások és pénzmosás miatt. Ha lehetővé teszik, hogy Gülen valamilyen módon kihasználja az amerikai rendszert, azt sokat a támogatásaként fogják értelmezni – olyan cselekedetként, amely csak az Amerika-ellenes érzéseket növeli Törökországban”- értékelte a helyzetet a szóvivő.

„Mintha egyesek minket vádolnának azzal, hogy a puccskísérletet végrehajtottuk”

Azok számára, akik bizonyítékot akarnak, Kalın így foglalja össze a július 15. után elfogott gülenisták vallomásait:

„Hulusi akar tábornok, vezérkari főnök elmondta a vizsgálatot végzőknek, hogy egyik foglyul ejtője, Hakan Evrin tábornok felajánlotta neki, hogy tárgyaljon telefonon Gülennel, remélve, hogy így megváltozik véleménye a puccsal kapcsolatban.

Levent Türkkan ezredes, Akar szárnysegédje elmondta a nyomozóknak, hogy Gülen szervezetének tagja. Türkkan beismerte, hogy a „bátyjától”, vagyis a FETÖ-n belüli közvetlen felettesétől kapott parancsokat. Vallomásában azt is elmondta, hogy egy nappal korábban, július 14-én értesült a puccsról. „Tökéletes diszkréció és titoktartás volt a szervezeten belül” - mondta.

Özkan Aydoğdu tábornok, aki a 2. páncélos hadosztály parancsnokaként szolgált Isztambulban, elmondta, hogy tankokat és csapatokat vezényelt a Boszporusz-hídhoz, mert „arra neveltek, hogy teljesítsem a parancsot, és én arra vágyom, hogy parancsokat teljesítsek. Olyan parancsot követtem, amelyet legitimnek gondoltam.”

Kemal Işıklı a Pénzintézetek Szabályozó és Felügyeleti Ügynökségének (BDDK) korábbi szakértője elmondta, hogy „bátyként” szolgált a FETÖ hierarchiájában, és ő felügyelte a különleges erők egységét, amely lerohanta a köztársasági elnök szállodáját Marmarisban a puccskísérlet során.

Erhan Karlıdağ őrnagy, a városi csendőrparancsnokság hírszerzési egységének korábbi ankarai vezetője azt mondta a hatóságoknak: „A FETÖ szervezte meg a puccskísérletet. Hírt kaptunk arról, hogy egy 3.000 főből álló listát állítottak össze (a hatóságok), akik a Legfelsőbb Katonai Tanács [YAŞ] 2016. augusztusi ülésén el lesznek bocsátva.”

Oğuz Haksal tiszt, aki a puccskísérlet során egy klubot rohant le, hogy Abidin Ünal tábornokot, a légierő parancsnokát és nyolc másik tisztet próbálta foglyul ejtse, bevallotta, hogy a FETÖ összekötőjétől, a szintén tiszt Yılmaz Bahartól kapott utasításokat.

Gürsel Aktepe korábbi rendőrkapitány elmondta, hogy Gülen tudta és utasításai nélkül lehetetlen lett volna kivitelezni a puccskísérletet: „A Tango nevű alkalmazáson keresztül kaptunk üzenetet, amelyben az állt: „A puccs kezdetét veszi. Mindenki keressen támogatást, maradjon közel korábbi munkahelyéhez, és lépjen kapcsolatba Mehmet tábornokkal.”

Kalın azt is leírja, hogy egyes amerikai és európai körök nem fogják fel a július 15-i puccskísérlet komolyságát, és hogy a török nemzet micsoda bátorsággal szállt szembe a gülenisták puccsával.

„Az európai illetékesek ahelyett, hogy Törökországot támogatnák, inkább próbálnak neki tanácsokat adni a demokrácia és jog fontosságával kapcsolatban. Mintha egyesek minket vádolnának azzal, hogy a puccskísérletet végrehajtottuk” - írja.

„A nyugati országok nem mondtak semmit a puccsistákról”

Kalın leírja, hogy Törökországban általános megdöbbenést és csalódottságot okozott, hogy Törökország nyugati szövetségesei lekicsinyelték a puccs súlyosságát, mikor pedig a török nép oly sok ártatlan életet vesztett, és a demokrácia iránti súlyos fenyegetést hárított el. A nyugati országok elítélik a puccsot, de nem mondanak semmit a puccsistákról. Milyen szégyen, hogy egyetlen EU-s államfő, miniszter vagy magas rangú tisztviselő sem látogatott Törökországba a július 15-i események óta.

Figyelemre méltó, hogy a FETÖ beszivárgása a török államszervezetbe súlyos károkat, bizonytalanságot és végül a július 15-i puccskísérletet okozta, ezzel együtt a FETÖ a PKK-hoz hasonlóan, az EU és az USA igazságügyi és politikai rendszerét is saját maga védelmére használta ki. „Ennek véget kell vetni. Az emberek azt akarják, hogy ennek legyen végre vége. Igazságosságot akarnak” hangsúlyozta Kalın.

„A 88 ezer fős kelet-német hadsereg minden tábornokát leszerelték”

Kalın a következőket is írta cikkében: 

„A gülenisták kigyomlálása a hivatalos szervezetekből nem különbözik a Kelet- és Nyugat-Németország egyesítésekor az 'Einigungsvertrag' (Egyesítési Szerződés) keretében történt eljárástól. Ez a szerződés mintegy 500.000 kelt-német állami tisztviselőt távolított el hivatalából. Nem sokkal az egyesítés után a 88.000 fős kelet-német hadsereg összes tábornokát és főtisztjét elbocsátották. Csak nagyon kevés magas rangú tiszt lehetett az új német hadsereg része. A hivatalnokon és katonákon kívül a régi kelet-német rezsimmel való kapcsolataik miatt számos tudóst, tanárt, diplomatát és újságírót is eltávolítottak a hivatalából.

A német illetékesen azért tették ezeket a rendkívüli intézkedéseket, hogy biztosítsák a békés átmenetet az új, egyesített Németországba. Törökországban éppen most zajlott le egy véres puccskísérlet, és az ország most próbál megszabadulni ennek halálos következményeitől. Akik valóban értékesnek tartják a török demokráciát, azoknak támogatniuk kell az országot a puccsisták és a Gülen-társaság ellen folytatott harcban. A július 15-i puccskísérlete és a FETÖ ebben betöltött szerepe hatására országszerte megfigyelhető összefogás az erő és megújulás forrása a török demokrácia számára” - értékelte a helyzetet a szóvivő.

Kalın azt is hozzátette, hogy a kormány az ellenzéki pártokkal egyeztetve a további puccskísérletek megakadályozására új szervezeti reformokat fog bevezetni: „Ezek az óvintézkedések az átláthatóságot és elszámoltathatóságot teszik a demokrácia és a kormányzás alapvető elemeivé Törökországban. Ilyen módon fokozzuk az államba vetett bizalmat, és biztosítjuk azt, hogy olyan bűncselekmények, mint a július 15-i puccskísérlet, többé ne történhessenek meg”- írta a szóvivő.