Szijjártó: nem lehet kizárólag Törökországra hagyatkozni

Nem lehet kizárólag Törökországra rakni a migrációs válság terheit, az EU-nak is vannak feladatai és kötelezettségei a helyzet kezelésében

429798
Szijjártó: nem lehet kizárólag Törökországra hagyatkozni

A tárcavezető az unió feladatai között említette Európa védtelenségének megszüntetését déli irányból. Ehhez egy második védvonalra van szükség, amely Macedóniánál és Bulgáriánál húzódna - mutatott rá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a válság okát jelentő regionális konfliktusok egyre súlyosabbá válnak, ami arra utal, hogy a migrációs válság megoldásának nincsenek jelei. Az Iszlám Állam továbbra is jelentős területeket tart megszállás alatt, a szíriai konfliktus nem enyhül, és a közel-keleti események is nehezítik a helyzetet - magyarázta.

Véleménye szerint Törökország tiszteletreméltó teljesítményt nyújt az EU-török akcióterv végrehajtásában, ezt minél hatékonyabban és gyorsabban kell megvalósítani, és nagyra értékelik Törökország erőfeszítéseit. De az EU nem dőlhet hátra azzal, hogy már nincs dolga a Törökországgal kötött megállapodás után, gondoskodnia kell arról, hogy megszűnjön Európa védtelensége déli irányból - mondta.

Szijjártó Péter szerint nem az a kötelességük, hogy az otthonukat elhagyókat befogadják Európában, hanem hogy segítsenek nekik mielőbb hazatérni, és szülőföldjükön élhessenek emberhez méltó életet. Ehhez pedig Törökország segítsége nélkülözhetetlen - tette hozzá. A miniszter kiemelte a terrorizmus elleni küzdelem fontosságát is, és e tekintetben biztosítatta Törökországot Magyarország szolidaritásáról.

A magyar-török együttműködésről elmondta: 150 ösztöndíjat ajánlottak fel török diákoknak magyarországi tanulmányok folytatásához. A magyar-török kereskedelmi forgalom a nem végleges adatok szerint 3 milliárd euró körül volt a tavalyi év végén, és mivel kemény küzdelem folyik a gazdasági együttműködési lehetőségekért Törökországgal, az Eximbank 200 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar és török vállalatok közötti kapcsolatok építésére - közölte.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a migrációs válsággal kapcsolatban hangsúlyozta: haladéktalanul le kell állítani az orosz légicsapásokat Szíriában, hiszen ezek a támadások nagyrészt a mérsékelt ellenzéket érik, és csak elmélyítik a válságot. Úgy látja, a migráció és a terrorizmus kérdése összefügg, a Szíriából érkező menekültek között lehet terrorista, az Iszlám Állam harcosa. A helyzet megoldására a valós okokat kell megkeresni, és amíg nem rendezik a szíriai és az iraki helyzetet, nem oldható meg ez a válság sem - vélekedett.

A török külügyminiszter elmondta: országa eddig 9 milliárd dollárt költött a menekültek ellátására. Az orosz légicsapások miatt több mint 50 ezer menekült érkezett a török határhoz, közülük tízezret befogadtak, a többieknek táborokat hoznak létre, de ha tovább folynak a támadások, még több ember érkezhet - közölte.

Mevlüt Cavusoglu kiemelte a magyar-török energetikai együttműködés lehetőségét, a parlamentek közötti kapcsolatok jelentőségét, továbbá üdvözölte, hogy Magyarország mindig is támogatta országa EU-csatlakozását. Az unió és Törökország egymásra vannak utalva, szükségük van egymásra - hangoztatta.

A török tárcavezető azt is elmondta, hogy korábban tárgyalt Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

Az Országgyűlés elnöke fogadta Törökország külügyminiszterét

A migrációs válságról is tárgyalt Kövér László házelnök kedden az Országházban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, aki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghívására érkezett hivatalos látogatásra Magyarországra - közölte az Országgyűlés sajtófőnöke.

Szilágyi Zoltán közleménye szerint a migrációs válságról szólva Kövér László és Mevlüt Cavusoglu egyetértett abban, hogy a helyzet megoldása a kiváltó okok megszüntetésével Szírián belül képzelhető el, ami a nagyhatalmak nemzetközi összefogásával és széleskörű összeurópai együttműködéssel valósítható meg.

A megbeszélésen mindkét fél barátinak és kiválónak nevezte a két ország viszonyát, azon belül is kiemelve a sokrétű parlamenti kapcsolatok szerepét.

A magyar házelnök és a török külügyminiszter is méltatta az elmúlt esztendőkben kölcsönösen megnyitott kulturális intézetek által is kiteljesedett kulturális kapcsolatokat, és hangsúlyozták az állami ösztöndíj program által biztosított felsőoktatási tanulmányi lehetőségek kihasználásának jelentőségét - írta a közleményben Szilágyi Zoltán.



Még több hír