A PKK terrorszervezet és az erkölcs hiánya

    A PKK terrorszervezet és az erkölcsi válasz
   A világon a PKK az egyik olyan terrorszervezet, amely véres terrorcselekményeket hajt végre, és mindezekért csupán a kormányt illeti vádakkal. A PKK egy olyan terrorszervezet, mely az utokan elhelyezett aknákba rejtett bombákkal mészárol le ártatlan civil embereket. A nyugati világ felé azonban azt kommunikálják, hogy Irakban és Szíriában az ISIS terrorszervezettel folytatnak harcot, és e mögé bújva legitimitást és szimpátiát igyekeznek szerezni a nyugati közvélemény előtt.

   Fontos leszögezni, hogy a PKK nem harcol az ISIS ellen, a török állam ellen folytatnak gerillaharcot.
Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és az egyéb államok pedig nem határolódnak el keményen a PKK tevékenységétől.
    Remekül kihasználják a szíriai háborút. Főként a nyugati sajtó, és a politikusok megengedő hangon szólnak a PKK terrorszervezet kapcsán, mintha az legális harcot vívna a térségben.

   A Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnököt célba vevő ellenséges hangvétel túlnyomó része abból származik, hogy szemet hunynak a PKK terrorizmusa fölött.
   Mostanában az Erdoğan ellenes kampány a PKK terrorszervezet újabb terrortámadásaival egyre fokozódik. Törökország légi bázisait a nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátva légicsapásokat mér az ISIS szíriai állásai ellen.
   Ebből is látható, hogy nem tükrözi a valoságot az, miszerint Törökország az ISIS terrorszervezet elleni küzdelmet kihasználva megtámadja a PKK terrorszervezetet. Sőt, az ISIS terrorszervezet elleni akció keretében Törökország megállított közel 20 ezer embert a határainál. Ezek közül kétezret kiutasított az országból,több mint 500 gyanús főt őrízetbe vett, és 170-et tartóztatott le.
   Egyes rosszindulatú körök szerint Erdoğan köztársasági elnök azért kezdett harcot, hogy újból parlamenti többséget szerezzen az Igazság és Fejlődés Pártjának, mely nem tudott abszolult többségre jutni a június 7-i választásokon. Ezt a török ellenzéki pártok is támogatták.

   A gyűlölet lehet indok a politikában, de nem lehet alap racionális tevékenységekben. Amennyiben ez az erőszak csak Erdoğan köztársasági elnök politikai érdekeit szolgálná, akkor a PKK terrorszervezet könnyen letenné a fegyvereit. Így azonban, mi az oka annak, hogy a PKK terrorszervezet folytatja terrorcselekményeit...

   A kurdok lakta térségekben éveken át békét és fejlődést biztosító, és a megoldási folyamatokra törekvő Erdoğan köztársasági elnök, most miért távolodna el a kurd származású állampolgároktól? Leginkább Erdoğan köztársasági elnök fektetett hangsúlyt a kurd származású állampolgárok jogainak védelmére, biztonságára és jólétére. A valóság az, hogy a PKK terrorszervezet börtönben lévő vezetője, Abdullah Öcalan által 2013-ban tett felhívás ellenére, szigorúan elutasítják a fegyverletételt.

   2013 óta, az Öcalant látogató küldöttségek többször közölték a PKK terrorszervezettel Öcalannak azt az üzenetét, melyben határozottan kérte a támadások felfüggesztését, a PKK azonban mindig talál ürügyet arra, hogy miért ne tegye le a fegyvert.
   A június 7-i választásokat megelőzően a városokban fegyvereket raktároztak, a választásokat követően pedig több, mint 100 terrortámadást követtek el annak ellenére, hogy 80 parlamenti helyet szerzett a török országgyűlésben a HDP, mely támogatja a PKK terrorszervezetet.
    Az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és az egyéb európai államok terrorszervezetnek nyilvánították a PKK terrorszervezetet, mely a törököket és a kurdokat egyeránt brutális módon gyilkolja, és a gyerekeket használja pájzsként Törökországban és Szíriában. Mindezek ellenére a HDP tagjai nem nyilvánítják terrorszervezetként a PKK-t.
   Sőt egyszer sem ítélte el a HDP egyetlen tagja az utóbbi hat hónapon belól több katona, rendőr, egészségügyi megbízott és civil halálára okot adó PKK terrortámadásokat. Az utóbbi hat hónaponban több katona, rendőr, egészségügyi megbízott és civil halálát okozó PKK terrortámadásait a HDP egyetlen tagja sem ítélte el.
   A HDP, illetve a Népek Demokrata Pártja azonosítja a kurd származású állampolgárokat a PKK terrorszervezettel. Ezzel elárulva mind a kurd, mind pedig a török származású állampolgárokat, akik támogatták a megoldási folyamatot, mellyel véget vethettek volna a PKK terrorszervezet cselekményeinek.

    Senki nem felejtette el a HDP 2014. október 6-8 közötti felszólítását, melyben utcára vonulásra és erőszak alkalmazására szólított fel, és amelyben 50 ártatlan állampolgár vesztette életét.
   A politikát semmilyen körülmények között nem lehet arra használni, hogy legálissá tegyék a terrorizmust.
   A PKK terrorszervezet az egyetlen olyan terrorszervezet, mely véres terrorcselekményeiért csak a kormányt tartja felelősnek. A nyugati sajtó pedig a terrorizmus elítélése helyett a PKK-t legális szervezetnek tekinti.
   Amennyiben a PKK helyett az ISIS-ről vagy az Al-Kaida-ról lett volna szó, vajon reagálnának? Vajon akkor sem tartóztatták volna le a felelősöket?

   Mindenek előtt a következő kérdést kell feltenni azoknak, akik tárgyalni terveznek a HDP tagjaival.
A PKK vajon egy terrorszervezet? Elítélendők-e a PKK erőszakos tettei? Elnézhető-e, hogy a PKK terrorszervezet és a Nemzeti Egységpárt (PYD) és a Népi Védelmi Egységek gyerekeket használ terroristaként Törökországban, Irakban és Szíriában?
Miért hallgatnak azzal kapcsolatban, hogy megsértik az emberi jogokat?
  A legfőbb kérdés tehát az, hogy a demokrácia vagy a terror mellett foglalnak-e állást?

   Erkölcsi állásfoglalás lenne, ha őszinte választ adnának mindezekre a kérdésekre.