Fiaként neveli kakasát egy török férfi
Tíz éve vásárolta a piacon a kakast, amely mostanra a család részévé vált
Ahmet Öztel 10 évvel ezelőtt vásárolt a helyi piacon két kiscsibét a gyermekeinek. Azóta hatalmas kakassá nőtt egyikük, akit a férfi fél Isztanbulért sem adna senkinek.
Öztel egy pékségben dolgozik sofőrként, és tíz évvel ezelőtt kutya, macska vagy papagáj helyett csirkét választott háziállatnak. A helyi piacon vásárolt gyermekeinek két kiscsirkét. Az egyiket néhány hét múlva sajnos megölte egy varjú, de a másik 10 év alatt hatalmas kakassá serdült.
Öztel mintegy 10 éve saját fiaként gondoskodik a Behlül nevű kakasról, ő maga gondozza, búzával, kukoricával, zöldfélével eteti.
Ha szép idő van, a parkba is elviszi Behlült. A kakas a pázsiton kapirgál, de a grillpartikra is elkíséri gazdáját, és nem mozdul mellőle.
„Néha nagyon összesározza magát kapirgálás közben, ilyenkor hazaérve langyos vízben megfürdetem és alaposan megszárítom. Ha fél Isztanbult nekem adnák, akkor sem adnám az én Behlülömet! Olyan, mintha a gyerekem lenne!”- meséli a büszke gazda.
Öztel Isztanbul Zeytinburnu kerületében él, és kakasa már az utca kabalaállatává vált.
„Mikor este megjövök a munkából, lemegyünk Behlüllel a kávézóba, leülünk a barátaimmal, megiszunk egy teát. Neki is adok a teámból mert nagyon szereti. Az emberek is szeretik a kakasomat, bár vannak, akik nagyon meglepődnek, főleg azon, hogy Behlül szabadon követ engem. Behlül még soha nem bántott senkit. Mindig figyeli, ahogy a barátaimmal valami társasjátékot játszunk a kávéházban.” – mondta Öztel. Azt is hozzátette, hogy a buszokra azért nem engedik fel Behlült, ezért a saját autójában szokta utaztatni. A kakas sokszor megmentette már közlekedési bírságoktól is: „Volt, hogy megállítottak, mert a teherautón szállított áru tömege túllépte a megengedett határt. De amikor meglátták, hogy Behlül ott ül mellettem, annyira meglepődtek, és a kakasom olyan tetszést aratott, hogy csak megsimogatták, és elengedtek. Behlül szeret velem utazni, elvittem már Trabzonba és Çanakkaléba is, még teát is szedtünk együtt.”
Öztel tudja, hogy kakasa kissé szokatlan háziállat, de elmondta, hogy a jószág nagyon ragaszkodik hozzá: „Akárhova megyek, Behlül nem tágít mellőlem. A szülőfalumban van egy házunk, amikor odamegyünk nyaralni, soha nem csukjuk be a kertkaput. Behlül ki nem menne a kertből soha, sőt, a házat is őrzi, nem enged be senkit az udvarra!”
