A Hocali mészárlás

Az emberiség történelmének nincs olyan időszaka, mely alatt ne lenne háború. Az ENSZ statisztikai adatai szerint egy ötezer éves időszakban több mint 150 millió embert gyilkoltak meg. Ezek 73 százaléka a XX. században kitört háborúk idején haltak meg. A harmadik évezredben nincs egyetlen nap, melyen nem folyna háború. 1922. február 26-án az azerbajdzsáni Karabağ térségben lévő Hocalıban tömegmészárlást követtek el, mely a karabaği háború legvéresebb csatája volt.

A Hocali-i tragédia az emberiség történelmének legbrutálisabb cselekedete volt. 1992. február 25- ről 26- ra virradó éjjel az egyesült orosz-örmény fegyveres erők megtámadták Hocalit, ahol mészárlást hajtottak végre. A hideg februári éjjelen 63 gyermeket, 106 nőt, 70 idős embert, összesen 613 személyt mészároltak le. 8 családot teljesen kiirtottak, 1275 személyt foglyul ejtettek, 152 ember pedig eltűnt. Máig egyetlen hír sem látott napvilágot az eltűntekkel kapcsolatban. A meggyilkolt gyerekek, nők és idősek személyazonosságát sem tudták megállapítani, a felismerhetetlenségig összekaszabolták őket.

Ez nem csak Azerbajdzsánnal szemben, hanem az egész emberiséggel szemben is elkövetett nagy gaztett. Mint a hocali-i katasztrófa, a Karabağban végbement eseményekből is kiderült, hogy szisztematikus etnikai tisztogatást követtek el az azerbajdzsáni törökökkel szemben. Blokád alá vették ezt a várost, amelyet senki sem tudott elhagyni. Ebből is kiderült az örmények valódi szándéka. A tragédiát követő két napon nem volt lehetséges megközelíteni a helyszínt. Nagyon ijesztő és rémes volt a látvány.

Valójában a Hocali-i mészárlás az ezt egy évvel megelőzően a Szovjetunió által Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában elkövetett január 20-i mészárlásnak a folytatása volt. A Szovjetunió soha nem tudott belenyugodni, hogy elvesztette a Kaukázust, hisz hozzájárult Karabağ megszállásához. Meg akarta mutatni az erejét Azerbajdzsánnak. Mostanában az örmény terrorizmus Oroszország támogatásával az örmények által Kaukázuson elkövetett etnikai tisztogatás és megszállási politika, mely egyben a világon stabilitást és békét legjobban fenyegető elem is.

Az örmények a legnagyobb ellenfelek nemcsak a Kaukázuson, hanem az egész világon a stabilitás szempontjából. Nagy csapást mérnek a nemzetközi humanista politikákra. Az örmények számára a függetlenség soha nem lett nemzeti cél, erre tekintettel Örményország mindig játéka lett Oroszországnak, melytől függ valamennyi területen.

Manapság külön értelmet nyer a hocali-i mészárlásnak nemzetközi ismertetése azért, hogy a nemzetközi közösség is tudjon a térségben történtekről. A hocali-i mészárlás megismertetése érdekében a Haydar Aliyev Alapítvány elnökhelyettese, Leyla Aliyeva kezdeményezésére 2008-tól több mint száz országban ismertető konferenciákat tartottak, hogy a nemzetközi közösség is tudomást szerezzen a Hocali-i mészárlásról, valamint arról is, hogy Örményország milyen megszálló politikát folytat Azerbajdzsánnal szemben.

Mostanáig Pakisztán, Mexikó, Peru, a Cseh Köztársaság, Kolumbia, Bosznia-Hercegovina stb. államok parlamentjei és az Egyesült Államok 20 tartománya, több nemzetközi intézmény népirtásnak nyilvánította a történteket. A kampány keretében elkészített okmányt az egész világon több ezren írták alá. Valamennyi nyomás ellenére Azerbajdzsán ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi közösség vegye figyelembe azt a tényt, miszerint a területeinek egy része örmény megszállás alatt áll. A legnagyobb ereje pedig az, hogy igaza van az ügyben. Persze követeli a nemzetközi közösségtől, hogy támogassa őt, de sajnos a nemzetközi jog normáit még nem alkalmazták az ügyben. A nemzetközi igazságnál és a jog fölényénél sokkal fontosabbak az egyetemes erők érdekei.

Azerbajdzsán mindenekelőtt ragaszkodik a Karabagi kérdés megoldásához, a területi épsége és a nemzeti szuverenitása védelméhez. Ezen az úton az Azerbajdzsánon belüli összetartás hozzá fog járulni ahhoz, hogy véget érjen az örmény megszállás az azeri területeken. Az ország területe 20 százalékának megszállása végének és több mint egymillió menekültnek hazatérése érdekében Azerbajdzsán nagy reményt fűz a világ országai és a nemzetközi szervezetek igazságos magatartásához.

Cavanşir Feyziyev, az Azerbajdzsán Köztársaság parlamenti képviselője