Azerbajdzsán elutasította a francia szenátus által elfogadott határozatot

Az azeri külügyminisztérium határozottan elutasította a francia szenátus azon döntését, amelyben egy „szankciókkal járó javaslatot” fogadott el, kijelentve, hogy ez a döntés az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának aláásását szolgálja.

A minisztérium közleményében jelezték, hogy a francia szenátus által elfogadott, jogilag nem kötelező határozat egyértelműen megmutatja Franciaország egyoldalú politikai álláspontját, noha az ország korábban kinyilvánította a szándékát, hogy hozzájáruljon a békefolyamathoz.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a francia szenátus által elfogadott határozat „hamis és rágalmazó állításokat tartalmaz, amelyek teljesen távol állnak a tényektől, és nyílt provokációként az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálási folyamatának aláásását szolgálja”.

A közlemény hangsúlyozta, hogy a határozatban túlzó állítások szerepelnek, és a készítői nincsenek tisztában a térség történelmi tényeivel és jelenlegi helyzetével.

„Sajnálattal hangsúlyozzuk, hogy a francia parlament felsőházának határozatában egyszer sem került szóba az azeri területek Örményország általi mintegy 30 éves megszállása, a polgári lakosság elleni mészárlások, városok és falvak feldúlása, valamint az elnyomások.

Figyelmen kívül hagyják több százezer belső menekült jogainak megsértését, Örményország etnikai tisztogatási politikáját a történelmi azerbajdzsáni területeken, valamint Azerbajdzsán erőfeszítéseit a béketeremtésre és a régió újjáépítésére a 2020-as honvédő háború után” – fogalmazott a minisztérium közleménye.

A nyilatkozat emlékeztette a francia szenátorokat, hogy Karabah Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területe, Azerbajdzsán szerves része, a térségben élő örmény lakosság jogai és biztonsága Azerbajdzsán belügye, és ezeket az Azerbajdzsáni Köztársaság alkotmányával összhangban biztosítják.

A közlemény visszautasította a francia szenátus által elfogadott határozatot, és hangsúlyozták, hogy ez a döntés az örményországi revansistákat bátorítja, nem járul hozzá a térség békéjéhez, stabilitásához és fejlődéséhez, valamint távol áll a határozat nevében említett „fenntartható béke ösztönzésétől”.