Tovább tartanak a tüntetések Hong Kongban

A "South China Morning Post" közlése szerint, a hongkongi rendőrség származású információk alapján a két napja tartó tüntetések során legalább 13 embert vettek őrizetbe.

A rendőrség tájékoztatása szerint az őrizetbe vett emberek között a tüntetés egyik szerzője Max Chung Kin-ping is van.

Másrészről a tüntetéseket támogató képviselő Kwok Ka-ki elítélte a rendőrséget, hogy könnyfakasztó gázt alkalmazott.

A rendőrség engedélyt adott arra, hogy tüntetést tarthatnak a Chater Garden parkban, erre a tüntetők két csoportban vonultak a Causeway Bay üzleti negyedre, és Kína térségben működő kapcsolattartó irodájára.

A kiadatási törvény módosítását célzó tervezetet április 3.-án nyújtották be a parlament elé, amely lehetővé teszi azt, hogy Hong Kong Kínának, a Makaó Különleges Közigazgatási Területnek, és  Tajvannak kiadhatja a bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket.

A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.

A tüntetőket az aggasztja, hogy Kína kihasználhatja a jog adta lehetőséget, pedig a 7,4 millió lakosságú Hong Kongban a lakosság nagy része attól tart, a kínai igazságszolgáltatás alapján ki lehetnek téve az önkényes őrizetbe vételeknek, a tisztességtelen eljárásoknak, vagy a fizikai-lélektani kínzásnak.

Az ellenzékieket az aggasztja, hogy Kína célpontjai lehetnek a Hong Kongba menekült politikai ellenzékiek.

Az 1898-ban aláírt bérleti szerződés aláírása után Hong Kong a brit fennhatóság alá került, 1997-ben visszakerült Kínához. 

Az aláírt közös nyilatkozat alapján Kína 2047-ig nem avatkozik be Hong Kong belügyeibe, csak külpolitikáját és védelmét irányítja, így az "egy ország, két rendszer" elv alapján autonómiát élvez Hong Kong.