Keményen bírálják az izraeli politikai és a katonai vezetést

    Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Mose Jaalon védelmi miniszter nem vizsgálta meg a háború elkerülésének diplomáciai-politikai lehetőségét, nem határoztak meg világos stratégiát a radikális iszlamista Hamász szervezet ellen, nem foglalkoztak a gázai humanitárius válsággal, és nem hajtották végre a legfőbb célt, a támadó alagutak felszámolását- derül ki a  jelentésből.
    Sapira egyaránt keményen bírálja a hadműveleteket irányító politikai és katonai vezetést. Azt állítja, hogy noha a háború legfőbb hadicéljának a Hamász föld alá épített, és izraeli területekre behatoló támadó alagútjainak felszámolását tekintették, mégis csak azok felét sikerült lerombolni. 
    Sem Netanjahu, sem Jaalon, sem Beni Ganc vezérkari főnök nem osztották meg kellően a biztonsági kabinetben az alagutak veszélyének mértékéről szóló információt, nem intézkedtek megfelelően ellenük, és nem gondoskodtak operatív tervről. 
     Sapira jelentésében úgy véli, hogy diplomáciai lépésekkel megelőzhető lehetett volna az Erős Szikla hadművelet. 
    A bírálat azt tekinti a kormányzat egyik legnagyobb hibájának, hogy nem dolgozott ki stratégiát az övezettel kapcsolatos bánásmódra, nem fogalmazta meg céljait. A kormány megalakulása után egy évvel és három hónappal ültek össze először ebben a kérdésben, és akkor is a hadsereg Hamász elleni csapásának mértékével foglalkoztak, nem pedig érdemi, stratégiai vitával. 
    Az Erős Szikla hadműveletet megelőzően tizenhat hónapig nem tárgyalták meg a gázai humanitárius válságot, csakis katonai kérdésekről értekeztek az övezettel kapcsolatban. Mosa Jaalon utólag sajnálta a gázai feszültséget okozó civil ügyek megvitatásának elmulasztását.
    A bírálat kiemeli, hogy a hadsereg nem érte el a háború során megfogalmazott legfőbb célját, a támadó alagutak megsemmisítését. Sapira szerint a föld alatti járatoknak csak a felét sikerült felszámolniuk, amit főként felkészületlenségük okozott, ami miatt nem álltak rendelkezésre megfelelő harci eszközök ehhez a feladathoz. 
    A hadműveletek idején légi bombázások mellett döntött a biztonsági kabinet, noha a hadvezetés tudta, hogy ezzel csak részben tudja felszámolni az alagutakat, és megnehezíti a jövőben a szárazföldi egységek munkáját tényleges lerombolásukkal. Ez az információ azonban nem állt a döntéshozók rendelkezésére, amikor a légierő bevetéséről határoztak. 
    A jelentés hangsúlyozza a hírszerzés hiányosságait, s a hiányos információk döntéshozókhoz való eljutásának kudarcát, amiben felelőssé teszi Benjámin Netanjahu miniszterelnököt is. 
    A bírálatokat az izraeli parlament, a kneszet egyik bizottságában áprilisban fogják megvitatni, ahol Netanjahunak meg kell jelennie, és válaszolnia kell majd a törvényhozók kérdéseire. A kormányfő egy nappal a jelentés megjelentetése előtt, hétfőn bírálta Joszef Sapirát a hadsereg elmarasztalása miatt, és kijelentette, hogy ő maga támogatja a biztonsági erőket. 
    Válaszul Sapira a tanulságok levonására szólította fel a miniszterelnököt, és ebben kedden mellé állt Reuven Rivlin államelnök is. Rivlin kijelentette, hogy most nem a szópárbajnak jött el az ideje, hanem annak, hogy tanuljanak a jelentésből és megvalósítsák ajánlásait. 
     

Forrás: MTI