Európa a terroristákat választja a menekültekkel szemben

Az elmúlt napokban nagyon meghatott egy poszt a Twitteren. Egy 30 másodperces videóban, amely arról szólt, hogy egy, a halál küszöbén álló kóbor kutya hogyan tért vissza mégis az életbe, arról volt szó, hogy hogyan osztotta meg valaki a saját életét egy másik élettel. Egy kicsi gyerek a kezében lévő szendvics és innivaló megosztásával az életet kínálta egy másik élőlénynek.

Ez a videó nem beállított felvétel vagy kitalált történet volt, és a török vagy más nemzetiségű filmek között számos hasonlót láthatunk. Azonban ez a számtalan példa igencsak lecsökken, ha napjaink államközi kapcsolatait nézzük. Sőt, mintha egyes államok inkább csökkenteni igyekeznének más, vetélytársnak tartott államok életterét.

Különösen Törökország nyugati szövetségesei között látjuk már állampolitika szintjére emelkedni ezt a hozzáállást.

Nagyon furcsa, hogy a nyugati világi a szíriai mészárlásból menekülni próbáló, új életet kereső és végül a Földközi-tenger jéghideg vizében életét vesztő kis Aylan szörnyű fényképeit minden írott és képi médiában felhasználta. Napokig beszéltek róla a televízióban. Magazinok címlapjára, újságok címoldalára került. Azt hittem, hogy ha már a kis Aylan képe bekerült a nyugati média kirakataiba, az Európai Unió hű fog maradni a Törökországgal kötött és tavaly októberben életbe lépett menekültszerződéshez. Hogy a Törökország földjén élő csaknem 4 millió menekült előtt nemcsak a kirakatokat, hanem a szívüket, földjüket, határaikat is megnyitják.

Azonban a magát a demokrácia bölcsőjének és magas szintű képviselőjének látó Európai Unió politikájában mit sem tett a saját határain belül egyre szaporodó rasszista áramlatok ellen, és a saját maga által is aláírt nemzetközi szerződés feltételeit sem teljesítette megfelelően. Az ambivalens hozzáállás miatt növekvő európai rasszizmus egy idő után szervezett erőszakként fog majd megnyilvánulni Európa utcáin.

Ezért hívta fel a figyelmet erre a témára a NATO Isztambulban szervezett 62. közgyűlésén Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök. Erdoğan elnök hangsúlyozta: ha az erős államok nem osztják meg az életet a gyenge emberekkel, a terrorizmus bumerángként fog visszacsapni rájuk.

Ebben a témában a török köztársasági elnöknek teljes mértékben igaza van. A terjedő rasszizmus mellett Afganisztántól Szíriáig, az Európai Unió tagországaiban és Észak-Európában is élnek a különböző terrorszervezetek tagjai. Törökországban több ezer katona, rendőr, politikus, civil, vallási tisztségviselő, iparos, nő, gyermek vagy idős ember, sőt, rengeteg állat is áldozatául esett a PKK, DHKP-C, MLKP, FETÖ/PDY és a többi terrorszervezet támadásainak – amely terrorszervezetek központjai az Európai Unió tagországaiban találhatók. A Törökország Oszama bin Ladenét jelentő Fetullah Gülen szervezetének, napjaink legveszélyesebb fegyveres terrorszervezetének vezetői a nyugati államok védelmében élnek.

Az Európai Unió által terrorszervezetként elismert PKK gyermekgyilkosságairól elhíresült vezetője, Abdullah Öcalan képeit az Európai Parlament falán állítják ki.

A 2016. július 15-i puccskísérletben civil török állampolgárok százait lemészárló és ezreit megsebesítő Fetullah terrorszervezet tiszti rangban lévő terrorista tagjai nemhogy kényelmesen élnek az európai országokban, de még állami védelem alatt is.

Nagyon érdekes, hogy bár az Európai Unió tagországaiban és Észak-Európában is voltak áldozatai a terrorizmusnak, mégis ilyen nagylelkűen viselkednek, miért nem viselkednek hasonló nagylelkűséggel azokkal a civil nőkkel, gyermekekkel és idősekkel, akiknek nincs egyéb céljuk az életben maradásnál? Ha Európa a köztársasági elnöki palotáiban látja vendégül a terroristákat, arra bátorítva őket, hogy illegális úton jussanak be saját országukba, akkor miért okozzák, hogy a menekültek a Földközi-tenger vagy az Égei-tenger vizébe fulladjanak?

Az Európai Unió a szíriai PYD terrorszervezetnek, mely az Emberi Jogok Európai Bizottságának vizsgálata szerint is népirtást végez, és százezreket üldöz el szülőföldjükről, megad minden segítséget és támogatást. Emellett a legszebb városokban biztosítja nekik a legfényűzőbb életmódot – akkor miért fordít hátat a menekülteknek, akiknek nincs más céljuk, mint életben maradni?