Óriási "szíve" van a Plutónak

A képeken, amelyeket kedden továbbított a Földre az űreszköz, a Pluto felfedezőjéről, Clyde Tombaugh amerikai csillagászról elnevezett, 2000 kilométer átmérőjű, szív alakú régióban 1,6 kilométer magas hegyvonulat látható. A geológiai képződmény a korábban azonosított, 3,2 kilométer magasságú hegyvonulattól 110 kilométerre északnyugatra húzódik.
A NASA szakemberei a hegyláncot az észak-amerikai Appalache-hez, míg a magasabb vonulatot a Sziklás-hegységhez hasonlítják - olvasható a Space.com hírportálon.
A magasabb hegyláncot Tendzsing Norgaj nepáli serpáról nevezték el, aki 1953-ban Edmund Hillaryvel elsőként hódította meg a világ legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet.
Mint Jeff Moore, a New Horizons küldetés geológiai, geofizikai és képalkotási csoportjának vezetője rámutatott, a felvételek összetett domborzati viszonyokról tanúskodnak: jelentős különbség mutatkozik a keleti fiatalabb, fagyos síkságok, valamint a nyugati, kráterekkel "teleszórt" vidékek között.
"A világos és a sötét anyag között határozott kölcsönhatás észlelhető, ennek természetét azonban még nem sikerült megfejtenünk" - magyarázta Jeff Moore.
Hozzátette: a becsapódási kráterek hiánya arra utal, hogy a Szputnyik-síkság geológiai időskálán mérve rendkívül fiatal, legfeljebb 100 millió éves képződmény, míg a nyugati, sötét színezetű térség sok milliárd éves.
A felvételeken, amelyeket a New Horizons a Plutótól 77 ezer kilométeres távolságban készített, akár 0,8 kilométer átmérőjű képződmények is láthatók. Az űrszonda azonban a július 14-i történelmi randevúja során "mindössze" 12 500 kilométerre suhant el a törpebolygó felszínétől, így az egyre közelebbi képek érkezésével a kutatók egyre több részletet tudhatnak meg a Pluto domborzati viszonyairól.
A Pluto-közeliség során készült minden felvételt megkapnak 2015 végéig, azonban akár egy évbe is beletelhet, míg a New Horizons által összegyűjtött összes információ eljut a Földre.

Forrás: MTI