Török Zenetörténet

Ahmet Adnan Saygun tanító, zenész, etnozenész, zeneszerző és zeneelméleti tudós a Zenetörténet című művében arról ejt szót, hogy a Török Köztársaság egy nemzetivé minősített kulturális és oktatási politikát folytatott. Az új oktatási politika alapján kialakított tantervben szerepelt a zene óra is. A Darülelhan 1923-ban újranyitott İsztambulban a nyugati zenei tanszékkel, és 1926-ban konzervatóriummá átalakult. A következő években az Isztambuli Polgármesteri Hivatal alárendelt intézmény csak a nyugati zenére tanította a hallgatóit. A Mızıka-i Humayunt 1924-ben a Riyaset-i Cumhur Musiki Heyeti néven áthelyezték İsztambulból Ankarába. 1933-ban az Elnöki Filharmonikus Zenekart hozták létre a Nemzeti Oktatási Minisztérium keretében.   1957-ben az Elnöki Szimfónikus Zenekarrá nőtt. A katonai zenekar pedig 1933-ban az Elnöki Harmonikus Katonai Zenekarrá átalakult. 1924-ben az ének-zene tanárképzés céljából a Musiki Muallim Mektebi nevet viselő ének-zene tanárképző iskolát hozták létre Ankarában, ezt az iskolát 1937-ben a Gazi Oktatási Intézethez csatolták Eduard Zuckmayer német zenetanár vezetésével. 1936-ban megnyílt az Ankara Állami Konzervatórium, ahol Paul Hindemith német zeneszerző is működött.

Karl Ebert német rendező kezdményezésére mutatták be az operát a Török Köztársaságban. Külföldi zenetanárokat hívtak meg, akik az Ankara Állami Konzervatóriumban működtek, és 1940-ben az Ankara Állami Konzervatórium keretében létrehozták a Tatbikat Színpadot. A török balett története a brit balettiskolát képviselő Dame Ninette de Valois-sal indult. 1948-ban Isztambulban megnyílt egy balettiskola, azt a következő években áthelyezték Ankarába, és 1957-ben tartották az első diplomaátadó ünnepségét. A mai napon Ankarában, İsztambulban, İzmirben, Mersinben, Antalyában és Samsunban működik az Álami Opera és Balettház.  Emellett az Állami Többszólamú Kórus és az Állami Táncegyüttesek, több városban a Török Népzene és a Török Klasszikus Zene kórusok és szimfonikus zenekarok működnek.

Yılmaz Aydın oktató, zenetudós és hegedűművész a Török Ötösök című művében arról ejt szót, hogy a török ötösök néven említik Cemal Reşit Rey, Ulvi Cemal Erkin, Hasan Ferit Alnar, Ahmet Adnan Saygun és Necil Kazım Aksest, akik Párizs, Bécs és Prágában részesültek zeneoktatásban. A török ötösök alapját rakta le a török modern zeneművészetnek. Az alkotásaihoz a török ​​népi és hagyományos művészi zenei formákat, modális és ritmikus hangszereket használta fel. Yılmaz Aydın szerint, a zene története a Török Nemzeti Iskolával kezdődött. Ahmet Say szerint, a Török Ötösök egy nemzeti megértésből indult, és hasznot húzott a helyi zene színeiből is, a konzervatóriumokban zenetanárként működött, és a mai napon is sokan nagyon érdeklődnek az alkotásai iránt.