Zenei Percek

Üdvözöljük a Zenei Percekben… Ezen a héten Prof Dr Ali Uçan „Török zenei kultúra” című könyve leírása szerint az oszmán zene 1520 és 1826 közötti éveket átfogó középső szakaszát fogjuk feldolgozni. Ebben a korszakban a szultánok és az állam vezető személyiségei patronálták a zenét és a zenészeket, fontos és értékes műveket alkottak  zenetörténetünkben. Ahmet Say zenei író „Zenei atlasz” című könyve szerint III. Szelim szultán nejen (török nádfuvolán) játszott, 14 új zenei hangsort fedezett fel, alkotott műveket. Prof Dr Ali Uçan szerint III. Szelim korában európai mintáknak megfelelően trombitás és dobos katonazenekart hoztak létre és állítottak egy katonai egység elé. Most III. Szelim napjainkig fennmaradt Peşrevjét mutatjuk be a TRT Ankara, Isztambul és İzmir Rádiói szaz-művészeinek előadásában…   

https://www.youtube.com/watch?v=rNt6SeLNang

Prof Dr Ali Uçan szerint ebben a korszakban születtek a török zeneművészet legművészibb fajtái a kompozíció és az előadás területén. Kiemelkedő szintet ért el a Fasıl zene. Ebben az időszakban nőtt a Mehterhanékban nyújtott képzés színvonala, bővítették a személyzetüket és növelték a számukat. A mecsetzene volt a legelterjedtebb és legaktívabb zenei műfaj. A tekke zene területén az isztambuli Galata, Yenikapı és Bahariye Mevlevihanék voltak a leghíresebb iskolák. A kor zenészei közé olyan művészek tartoztak, mint Zekai Dede, Hamamcıoğlu İsmail Dede, Kantemiroğlu és Itri. A 17. és 18. században több zeneelmélettel foglalkozó könyvet is írtak, valamint megjelent az első életrajzi folyóirat, amely röviden bemutatta az élő zenészeket, és helyt adott a műveik szövegének is. Megjegyezzük, hogy a híres 17. századi utazó, Evliya Çelebi Seyahatname című művében is találhatóak feljegyzések a korszak zenéjével kapcsolatban...

Prof Dr Ali Uçan szerint ebben a korszakban a falusi hagyományos zene előadói általában vándorzenészek voltak, akik a lakosság széles rétegei számára adtak elő esztétikus zenét. Ahmet Say szerint a lakosság által nagy tiszteletben tartott énekmondók, az ozanok nagy mértékben gazdagították a költészetünket és a zenénket; a török nyelv és dallam mesterművei születtek ekkoriban. Olyan népi énekmondók éltek ebben a korszakban, mint Köroğlu, Pir Sultan Abdal, Karacaoğlan, és napjainkig fennmaradtak a műveik.