Török emlékek nyomában Kalemegdán

Maga a főváros és ezzel együtt a vár is a Száva és a Duna  összefolyásánál fekszik.

Az első írásbeli emlék a város lakóiról Herodotosztól ( i. e. 485-425) származik,aki szerint i.e. a IV. században a , az itteni sziklaszirten várat emeltek és Singidunumnak nevezték el.

Hosszú, viszontagságos történelme folyamán több mint negyvenszer lett lerombolva, vagy részben lerombolva majd ismét újraépítve.

A háborúk és hódítások nyomai ma is láthatóak a váron, ahogyan a különböző történelmi korok építészeti stílusai is.

Fontos katonai jelentősége miatt, harcoltak itt rómaiak, hunok, avarok, bizánciak, osztrákok, törökök.

A török csapatok először 1440-ben vívnak harcot Belgrád ellen, majd II. Mehmed szultán indít hadjáratot 1456-ban. A nándorfehérvári csatát elveszíti ugyan a török hadsereg, de 1521-ben Szulejmán szultánnak sikerül elfoglalnia a várost, így a vár is újra török kézen van és ettől kezdve fontos török központnak számít a további terjeszkedés szempontjából Európa felé.

A várfalak előtti térségen vitézi tornák zajlottak, erről kapta maga a vár is az elnevezést.( Kale-vár, megdán-párbaj), a dombot pedig amelyre a vár épült  Fityur Barnak- „ a gondolkodás dombjának” nevezték el.

1688-ban Ausztria egy rövid időre átveszi a hatalmat és Kornar mérnök vezénylete alatt elkezdi a vár modernizálási projektjét.

1690-ben a vár újra török kézen van. A visszahódítás alkalmával a nagy robbanás következtében több értékes épületszárny is kárt szenvedett, ám a visszafoglalás után a törökök folytatták a megkezdett építési munkálatokat Korner mérnök vezetésével.

1717-1739-ig a város osztrák kézen van, majd 1739-ben a békekötésnek köszönhetően, a törökök küzdelem nélkül szerzik meg a várat, és 1789-ig van török kézen, amikor ismét osztrák hatalom alá kerül.

A 19. században Hadzsi Musztafa pasa megölését követően a janicsárok veszik át a hatalmat a városban és környékén, ami végül az I. szerb felkeléshez vezetett 1804-ben és 1807-ben elfoglalták a várost.

Az  1813-as évi sikertelen felkelés után a vár újra török kézre kerül és csak 1867 áprilisában adja át véglegesen a török vezér Mihailo Obrenovic uralkodónak a vár kulcsait.

E korszak után a vár elveszíti fontos katonai jelentőségét.

A számtalan török építmény közül a XVI. századból származó Mehmed pasa Sokolovic kútja és a XVIII. századból származó Damad Ali pasa türbéje ma is megtalálható a várban és egy régi török fürdő maradványai is, az amam, amit ma is nagyon sok turista szivesen látogat.

Köszönet Fekete Annamáriának