A Hagia Sophia

A monumentális bazilika helyén már az ókorban is templom állt.Majd előbb II. Constantinus, majd II. Theodosius építtetett újabb templomokat, végül I. Justinianus a ma is látható Hagia Sophiát, melynek történelmében képrombolást, földrengést,  majd keresztes fosztogatást kellett átélnie. Az 532-537 évek között 10 ezer munkás fáradozásával  épült templomat majd szolgálatba léptették.

A méreteiben impozáns, a szemlélőt lenyűgöző építményt majd helyre tudták állítani az eredeti tervek szerint. A XIII. század elején római katolikus templommá alakították, miután 1204-ben a negyedik keresztes hadjárat seregei elfoglalták a várost, megalakítva ezzel a Isztambul központú Latin Császárságot. A császár kényszerült a város elhagyására. Inkább a törökök vezetése mellett tartott ki a helybeli nép.

    A kívülről dísztelen, tömegében meglehetősen nyomasztó hatású épület belül rendkívül légies benyomást kelt. A belső és a külső tér kontrasztja tudatos tervezés eredménye.

Az épület a 20. század eleje óta áll a vallási és politikai csatározások középpontjában. Szimbólumként tekintenek rá úgy a keresztények, mint a muzulmánok és Atatürk világi követői is.

Építészetileg az Aja Szofia úgy jellemezhető, mint az összes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise. Így a templomépítészet forradalmát jelentette, a mennyboltot jelképező óriási központi kupolája egyedi megoldásokat követelt. Kupoláját tartó négy pillért homokkő-tömbökből alakították ki, a tömböket ónnal forrasztották össze. Az 532-ben Justinianus császár uralkodása idején épült székesegyház a bizánci építészet legszebb és leghíresebb emléke.

A templom művészeti értékét is növelik a remek mozaikok. A Szent tudást jelentő Hága-Szófia név majd az egyéb városokban épült templomaknak is neve lett.

Az elkészült építmény lett a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye, egyben a keleti kereszténység. A templomot i.sz. 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte fel: a görög kifejezés (Hagia Sophia) Krisztus isteni bölcsességét jelenti. Egyedülálló méretei miatt azonban hosszú évszázadokig egyszerűen csak Nagy Templomként emlegették. Méreteit tekintve később a negyedik helyre szorult vissza, három nagyobb keresztény templom is épült a világban.

A XV. század közepén II. Mehmet vezetésével az Oszmán birodalom meghodította a várost, és a keresztény templomot mecsetté alakították. Az első imát ebben a mecsetben teljesítette II. Mehmet oszmán-török szultán. A Török Köztársaság kikiáltásáig a Hága-Szófia mecsetként szolgált, melyet a XIX. században Abdülmecid oszmán szultán utasításával tataroztak. Atatürk a Török Köztársaság alapítóvezetője utasításával 1934-től kezdve múzeumul kezdett szolgál.

  II. Beyazit és Yavuz Sultan Selim idején négy minaretet is "ragasztottak" a sarkaihoz. Az iszlám vallás tiltja máig az emberábrázolást, ezért a bazilika belső tereit díszítő mozaikokat vakolattal fedték be. Fél évezredig volt a Hága-Szofia a város fő mecsete, az épület mintájára építették a törökök többek között, az ugyancsak Isztambulban látható Szulejmán és Rustem Pasa mecsetet. Isztambul 1453-as török meghódítását követően 120 évvel a hírneves török építész, Mimar Koca Sinan kezdte meg az erősen leromlott állagú épület felújítását és az iszlámra jellemző kötelező épületegyüttes (medreszék, minaretek, népkonyhák) kiépítését. 

A mihrab (imafülke) két oldalán látható hatalmas bronzgyertyatartók a Budai várból származnak: II. Szulejmán szultán Budai hadjárata során vitte magával, s e gyertyatartók több mint 450 éve ugyanazon a helyen állnak, ahová a szultán helyeztette.

Színes üvegablakok kápráztatták el a betérőt. Belső díszítésének gazdagsága éles ellentétben áll külső dísztelenségével, amivel azt akarták kifejezni, hogy a tökéletesség belülről fakad. A Hagia Sophia gyönyörű mozaikjait ma is megcsodálhatjuk.

Egy látnivalót is találunk a Hagia Sophiában, mégpedig az „izzadó oszlopot”, mely az épület alatt rejtőző víztározóból felszívott vizet felületén keresztül párologtatja. Jó szokás szerint középkori babona is kapcsolódik hozzá: aki a kőoszlopot megérinti, annak teljesülni fog a kívánsága.

1985 óta az UNESCO Világörökség része a Hagia Sophia, amely még mindig sok vendéget vonz.