Heti Kommentárunk 4/ A török-iráni kapcsolatok és Reisi türkiyei látogatása

İbrahim Reisi iráni elnök 2024. január 24-én látogatást tett Türkiyében, nagy létszámú kíséretével, amely miniszterekből és magas rangú bürokratákból állt. Ez a látogatás, amelyre egy olyan időszakban került sor, amikor Ankara és Teherán kapcsolatai szokásszerűen ingadoznak a verseny és együttműködés között és a regionális kérdések nem tűrhetnek halasztást, azt mutatja, hogy a két ország nyitott a párbeszédre a közös problémákról és a lehetőségekről. Reisi látogatását valójában 2023 első hónapjaiban jelentették be, és legalább háromszor elhalasztották. A legutóbbi halasztás a kirmani terrortámadás miatt következett be. Azonban Reisi ankarai látogatása nem sokkal a támadás után azt mutatja, hogy Irán mekkora jelentőséget tulajdonít a látogatásnak.

Persze tudjuk, hogy bár számos kérdésben nézeteltérés van a két oldal között, sok kérdésben közös érdekeik is vannak. Az ilyen látogatások célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben erősítsék a közös hozzáállást és megközelítéseket, és kezelhető szintre csökkentsék a különbségeket. Az a tény, hogy pozitív elemzések jelentek meg az iráni médiában annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák az országos médiában a látogatás előtt Türkiyével szemben megfogalmazott kritikákat, és Hüseyin Emir Abdullahiyan iráni külügyminiszter nagyon konstruktív és pozitív cikket írt egy török újságban, szintén tükrözi az iráni részről a látogatás várható funkciójával kapcsolatban tett lépéseket.

A látogatás során, amelyen a török-iráni magas szintű együttműködési tanács nyolcadik ülését tartották, azt lehet mondani, hogy gazdasági szempontból fontos témákat vitattak meg.  Különösen az látható, hogy a kereskedelem volumenének növelése érdekében olyan kérdések kerültek megvitatásra, mint az energia, a határ menti kereskedelem, a vámjogszabályok és a kölcsönös beruházások. A török részről Mehmet Şimşek pénzügyminiszter, Alparslan Bayraktar energiaügyi és természeti erőforrásokért felelős miniszter, valamint Hafize Gaye Erkan jegybankelnök részvétele mutatja a tárgyalások gazdasági jelentőségét.

Emellett regionális kérdésekről, többek között a Dél-Kaukázusról, Palesztináról, Szíriáról, Irakról, Irakról, Jemenről és a Földközi-tenger keleti medencéjéről is szó esett. A török részről Hakan Fidan külügyminiszter, Ali Yerlikaya belügyminiszter, Yaşar Güler honvédelmi miniszter és İbrahim Kalın a Nemzeti Hírszerző Szolgálat vezetője volt jelen a találkozón, ami azt jelzi, hogy a regionális politikával és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. E kérdések közül a legfontosabb a terrorizmus, amely mindkét országot szorosan érint, és közös fenyegetést jelent. Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök bejelentette: "Hangsúlyoztuk annak fontosságát, hogy erősítsük együttműködésünket Iránnal a PKK/PYD/YPG és a PJAK ellen". Reisi iráni elnök azt is elmondta, hogy a terrorizmust régión kívüli hatalmak támogatják és kihasználják. Ezen a ponton egyértelművé válik annak fontossága, hogy a régió országai közösen lépjenek fel a régión kívüli hatalmak befolyásának korlátozása érdekében.

A látogatás konkrét eredményeként a két ország 10 megállapodást írt alá különböző területeken. Ezeket a megállapodásokat, amelyek számos területet érintenek, különösen a kereskedelmet, a közlekedést, a kommunikációt, a kultúrát, az ipart, a technológiát, a biztonságot és az energiát, a felek legmagasabb szintű tisztviselői írták alá. Újra hangsúlyozták azt a célt, hogy a 30 milliárd dollárt érje el a kereskedelmi forgalom. "Sok éve jó kapcsolatokat ápolunk Türkiyével, és ezeket a kapcsolatokat a jövőben magasabb szintre kívánjuk emelni" - mondta Reisi, a szomszédos ország elnöke, kifejezve nyitottságukat az együttműködésre. Hasonlóképpen Erdoğan elnök hangsúlyt fektetett a jószomszédi kapcsolatokra, megjegyezve: “Fontosnak tartjuk, hogy a kölcsönös bizalom és a közös érdekek alapján elmélyítsük kapcsolatainkat szomszédunkkal, Iránnal". Úgy tűnik, hogy a látogatás rendkívül pozitív légkörben zajlott. Ebben az időszakban, amikor a régió nagyon nehéz helyzetben van, a stabilitás, a béke és a biztonság hangsúlyozása a két állam történelmi felelősségének követelménye volt.