A Kapitány Naplója

             Az isztambuli sétánk tovább folytatódik a Gezgin című csónakunk kedves utasai. Ma az anatóliai tengerparton levő Beykoz kerületbe látogatunk.

            Beykoz kerület szép tengerpartján át vitorlázunk, és az egymásnál szebb történelmi kastélyok kísérnek minket. A Gezgin című csónakunkat lehorgonyozzuk a Kanlica-kikötőn, és megtekintjük a Mihrabat Ligetet, mely az anatóliai tengerpart legszebb ligetei egyike. Egy 10 perces gyaloglással érkezünk a Mihrabat Ligetre.

            Hosszú évek folyamán a szultánokat, vezíreket és pasákat fogadta a Mihrabat Liget, mely tulajdonosa volt a szultánsági csónakokban rendezett zenés tengerszorosi szórakozásoknak. Napjainkban ez a liget hasonlít egy erdőhöz fenyőfákkal, ciprusfákkal és a védelem alatti százados platánfákkal. A fekvésének köszönhetően a tengerszoros mindkét oldalát lehet megnézni erről a ligetről. A túlparton látszik Bebek strand, Rumeli Hisari vár és Emirgan. A Mihrabat Liget a költőknek is ihletforrása volt az elbűvölő panorámájával. A ligeten található egy 3 kilométer hosszúságú gyalogút. a gyerekek számára oktató és tanító tevékenységeket is rendeznek ezen a ligeten. Ezért az isztambuliak gyakran részesítik előnyben a Mihrabat Ligetet, hogy töltjék be a hétvégi időt.

            Az ember úgy érzi magát ezen a ligeten, mintha egymás időben, egymás helyen lenne. Most indulunk útnak a Kanlica-kikötő felé. Eközben fogyasztjuk a Kanlica híres joghurtját is. Az oszmán-törökök idejében késsel vágták le, és porcukorral fogyasztották ezt a joghurtot.

            Továbbra is vitorlázunk a tengerszoros kéknél kékebb vizein. A hatalmas szépségű kastélyok tűnnek szembe. Most utunk az Isztambul legkedvencebb kerületei egyike az Anadolu Hisari felé. Az Anadolu Hisari azaz vár adja a nevét ennek a kerületnek. Amikor közeledünk kikötőhöz, információt adjunk erről a várról.

            Híresztelések szerint azon a helyen, ahol áll az Anadolu Hisari vár, egy Zeusz vagy Jupiter kegyhelye volt antikkorban. de napjainkig találtak csak egy oszlopfőre, és nem szereztek tudomást az ezen az oszlopfővel rendelkező épületről vagy időszakról. Ezer évek folyamán több földrengés történt Isztambulban, és ennek következtében nem tudnak találni más régészeti leletre.

            Az Anadolu Hisari az első települési hely, melyet az oszmán-török állam alakított a tengerszoroson. ezt a várat építtette Yildirim Bayezid oszmán-török szultán. A szultán célja az volt, hogy az Isztambul hódítása érdekében kontrol alá vegyék a tengerszorost és a tengerszorosi átmeneteleket, és akadályozzák meg a Fekete-tengeren át bizánciaknak nyújtandó segélyeket. Az Anadolu Hisar várat építették a tengerszoros legkeskenyebb helyén, mely nagy fontosságú stratégiai szempontból.

            Az Anadolu Hisari a várból, három megfigyelő toronyból és az ezeket körülvevő falakból áll. Szakértők bejelentik, hogy ezt a várat építették a Közép-kori kastélyépítkezésnek megfelelően. A külsővár erődítményeiben több boltozat van. Az Anadolu Hisari várat kezdetben védelem célúnak építették. II. Mehmet szultán, aki Isztambul hódítását tervezte, az utolsó években három tornyos nagy várat építtetett és külső erődítményekkel megerősítette a várat. Így az Anadolu Hisari egy támadás célú várrá vált.

            Az Anadolu Hisari tovább folytatta a Fekete-tenger irányából intézett támadások elleni funkcióját az Isztambul hódítása után is. Miután az Oszmán-török Állam teljesen hatalma alá vette a Fekete-tengert, veszítette a fontosságát. A vár eredeti része a négy emeletből álló torony. Napjainkban múzeumként, kiállítóteremként és kulturális teremként használják ezt a várat.

            Az Anadolu Hisari vár után megtekintjük ezt a csendes és hatásos kerületet. Egy lejtőn át felmegyünk, és ezekben a keskeny utcákban láthatók az oszmán-törökök idejéből való néhány faház. Egy időszak tanúi faházak előtt lélegezünk, és a lejtő csúcsán megnézzük a tengerszoros hatalmas panorámájára.