Kíváncsi lenni az életre 51/ Az El Turco sikere Latin-Amerikában

A 19. században az Oszmán Birodalomból Latin-Amerikába kivándorolt, El Turco (A török) néven említett sok oszmán jelentős sikereket ért el ezekben az országokban a politikától az üzleti életig, a művészettől az irodalomig számos területen.

Üdvözlet Ankarából a Türkiye Hangja Rádió hallgatóinak. A Kíváncsi lenni az életre program e heti részén beszélünk az El Turcók, az oszmánok leszármazottainak a latin-amerikai sikeréről. Kellemes időtöltést kívánunk a Türkiye Hangja Rádió magyar adásának hallgatásához...…

1860-tól az első világháború végéig különböző migrációs hullámok indultak el az Oszmán Birodalomból Latin-Amerikába.

Keresztény arabok, zsidók és örmények vettek részt ebben a migrációs hullámban a levantei térségből, amely ma Türkiyét, Szíriát, Libanont, Izraelt, Jordániát, Palesztinát és Egyiptomot foglalja magában, és amelyet nyugaton a Földközi-tenger, keleten pedig Mezopotámia határol.

A második világháború azonban még több embert kényszerített arra, hogy kivándoroljon Latin-Amerikába.

Sok bevándorlót, aki az USA-ba tartó útja során azt remélte, hogy a Szabadság-szobrot láthatja, Rióban a Megváltó Krisztus szobra fogadott.

A jobb jövőt keresve Amerikába érkező bevándorlókat a térségben "Los Turcos", azaz "A törökök", illetve "El Turco" (A török) megjelöléssel illették, mivel oszmán alattvalók voltak.

Bár egyes arabok, zsidók és örmények tiltakoznak az ellen, hogy "Los Turcos"-nak nevezzék őket, ez a használat még mindig elég gyakori a latin-amerikaiak körében.

Ugyanakkor ugyanebben az időszakban kezdődtek az oszmán birodalom és néhány latin-amerikai ország közötti diplomáciai és konzuli kapcsolatok.

A nyílt források szerint Latin-Amerika ma mintegy 30 millió "turkónak" ad otthont, főleg araboknak, akik a 19. században oszmán útlevéllel érkeztek a régióba.

Az El Turcók leszármazottai, akik a politikától az üzleti életig, a művészettől az irodalomig számos területen értek el sikereket, ma olyan pozícióban vannak, amelyre sokan vágynak.

Latin-Amerikában három ország államfője oszmán származású

Az El Turcók leszármazottai ma kulcsfontosságú pozíciókat töltenek be a régió politikájában, bürokráciájában és üzleti életében, valamint kereskedelmi forgalmában.

Argentínában, Brazíliában, El Salvadorban, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Paraguayban és Brazíliában az oszmán bevándorlóknak beleszólásuk van a politikai életbe.

A jelenlegi példák közé tartozik Nayib Bukele, El Salvador elnöke, Mario Abdo Benitez, Paraguay elnöke és Luis Abinader, a Dominikai Köztársaság elnöke.

Emellett a libanoni származású Michel Temer, aki 2016 és 2018 között Brazília elnöke volt, a libanoni származású Jamil Mahuad, Ecuador 41 elnöke és a szíriai származású Carlos Menem, aki 1989 és 1999 között Argentína elnöke volt, csak néhány azon neves politikusok közül, akiknek családja az Oszmán Birodalomból emigrált.

A világhírű El Turcók

Számos oszmán származású latin-amerikai ért el jelentős sikereket a kereskedelem és a politika mellett a kultúra, a tudomány, a sport, a szociális és művészeti területeken, és szerzett globális elismerést.

A 16 Grammy-díjas kolumbiai énekesnő, Shakira, valamint Salma Hayek színésznő, rendező és producer a legkiemelkedőbb példák közé tartoznak.  

További neves arab latinok közé tartozik Carlos Slim, aki a Forbes szerint a világ 8. leggazdagabb embere, Raduan Nassar és Milton Hatoum brazil írók, valamint Ricardo Darin argentin színész.

Másrészt Latin-Amerika szinte minden országában vannak olyan kulturális vagy társadalmi szervezetek, amelyeket az oszmán alattvalókból származó bevándorló közösségek irányítanak.

E szervezetek legszembetűnőbb példája a palesztin-chilei közösség 103 éves "Palestino" nevű profi labdarúgócsapata Chilében, ahol közel félmillió palesztin származású ember él.